A dualista Magyarország gazdasága

Rohamosan fejlődő magyar gazdaság, európai szintű modern technológia, kedvező piaci feltételek, növekvő nemzeti jövedelem… Olyan ez, mintha egy mesébe csöppennénk bele! Pedig ez valóság, csak vissza kell repülnünk 130 évvel ezelőttre, a dualista Magyarországra. Minden épült, bővült, fejlődött. Hihetetlen? Nézzük meg!
A kiegyezés megteremtette azokat a feltételeket, amelyek szükségesek voltak a gazdasági növekedés megindulásához. Ausztria és Magyarország között eltörölték a vámhatárt, ez segítette a mezőgazdaság exportját. A Monarchia határán húzódó védővámok pedig az ipar fejlődését ösztönözték. A dualista állam mindvégig kiemelt feladatnak tekintette a gazdaság fejlesztését, sorra születtek az ipartámogató törvények.
A gazdasági növekedés egyik alapfeltétele abban az időben is a jól kiépített infrastruktúra volt. Az állam irányításával zajlottak a folyószabályozás és az ármentesítés munkálatai, s néhány évtized alatt megépült Európa leghosszabb gátrendszere. Ez adott lökést a hajózásnak: a Duna nemzetközi vízi úttá vált, Fiume kikötőjéből pedig megindult a tengerhajózás.
Jelentős központi támogatást kapott a vasútfejlesztés is, amelyet Baross Gábor közlekedésügyi miniszter valósított meg. Létrehozták a Magyar Királyi Államvasutat, és államosították a legtöbb vasútvonalat. A fejlesztésnek köszönhetően az ország vasútvonalainak hossza 1914-re meghaladta a 20 ezer km-t, ami európai színvonalat jelentett.
A zömében kézi erőre alapozott építkezések kubikosok tízezreinek adtak munkát és ezzel megélhetést a korszakban.
A hitelszervezet fejlődése szintén nélkülözhetetlen alapját adta a gazdasági növekedésnek. A korábbi alapítású kisebb bankok mellett ekkor jöttek létre – túlnyomó részt külföldi tőkével – a nagybankok. Ilyen volt például a Magyar Általános Hitelbank vagy a Magyar Földhitelintézet. A bankok már nem csak hiteleztek, hanem tőkebefektetésekkel nagyobb részvénytársaságok résztulajdonosai is lettek.
A dualizmus korában nagyobb lendületet vett a mezőgazdaság fejlődése is. Még mindig bővültek a termőterületek. Nőtt a termelékenység a fajtanemesítésnek, a vetésforgónak és a műtrágya alkalmazásának köszönhetően. Belterjesebbé vált a termelés, az állattenyésztés ágazatainak fejlődése is nagyobb lendületet kapott. A századforduló körül a nagybirtokokon már elterjedtek a cséplőgépek. A többi mezőgazdasági munka gépesítése azonban háttérbe szorult, hiszen olcsó munkaerő tömegesen állt rendelkezésre.
A gazdasági fellendülés talán az ipar területén volt a leglátványosabb. Gyarapodott a nagyvállalatok száma, a kisipar súlya ellenben továbbra is jelentős maradt.
Az élelmiszeripar az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat lett, azon belül is a cukoripart, a szeszipart és a malomipart kell kiemelnünk. Budapest a század végére Európa egyik legjelentősebb malomipari központjává vált, itt őrölték nemcsak az egész Monarchia, hanem a Balkán gabonáját is.
A másik felfutó ágazat a nehézipar volt, amelyet leginkább a vasútépítés ösztönzött. A fejlődés alapját a bővülő szénbányászat, a vaskohászat és a gépgyártás adta. Jelentős nehézipari központok jöttek létre Budapest, Nógrád, Borsod és Dél-Erdély térségében. A legnagyobb gépipari üzemek neve máig ismerősen csenghet: Ganz Gépgyár, Láng Gépgyár, Óbudai Hajógyár. A nagyipar már a legmodernebb technológiákat alkalmazta, jó néhány fejlesztés pedig magyar feltalálók találmányára épült.
A dualizmus korának gazdasági fellendülése a fővárosban mutatta a leglátványosabb eredményeket. Budapest jogilag 1873-ban jött létre Buda, Óbuda és Pest egyesülésével. Ezután a város fejlődése felgyorsult. A népesség gyorsan nőtt, 1914-re megközelítette az egymillió főt. A várost tervszerűen fejlesztették, hatalmas építkezések folytak. Ekkor épültek azok az épületek, amelyek ma is Budapest legszebb, leglátogatottabb látványosságai. Különösen felgyorsult a fejlesztés 1896-ban, a millenniumi ünnepségek hatására.
Soha nem volt olyan ütemű a gazdasági fejlődés Magyarországon, mint a dualizmus időszakában. Sikersztori, manapság ezt mondanánk rá. Valóban az volt, de sajnos nem tartott sokáig. Az 1914-es év mindent megváltoztatott, és a sikertörténetnek vége lett.