A magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai

Mennyi nagyszerű magyar államférfi, s mind egy időben, egy korszakban! Cselekedeteik végső célja közös, bár lehetőségeik, elképzeléseik a megvalósításról eltérőek. A XVII. század első felében mindannyian a három részre szakadt Magyarország újbóli egyesítésére törekedtek. A törökök már több mint fél évszázada megszállták az ország középső részét. A Magyar Királyság a Habsburgok uralma alatt állt, pajzsként védve a keresztény birodalmat. Erdély önálló állammá szerveződött. Nézzük, hogyan is kezdődött történelmünkben ez a küzdelmekben gazdag XVII. század!
Az 1606-os bécsi béke lezárta Bocskai Habsburg-ellenes szabadságharcát, rögzítette a rendek, a hajdúk és Erdély jogait. Bocskai korai halála után azonban II. Rudolf nem akarta betartani a megállapodást. Ez egységbe tömörítette a nemességet, akik II. Mátyásban, Rudolf öccsében leltek támogatóra. Mátyás 1608-ban lemondatta bátyját, s a rendek feltételeinek elfogadása után magyar királlyá koronázták. Gondolnád, hogy a rendi gyűlés megtartásának végleges szabályait csak ekkor rögzítették? Az adók megajánlása mellett az uralkodó által indítandó hadjáratokhoz is a rendek hozzájárulása kellett. A koronázási feltételek között biztosították a szabad vallásgyakorlatot is. Sok évtized után most választottak újra magyar nádort. A rendi gyűlés választott a király négy jelöltje közül. Rövidesen kiderült, hogy nagy szükség is volt a rendekkel való megegyezésre.
Az 1618-ban kirobbant harmincéves háború a Habsburg uralkodók minden erejét lekötötte, s bár az erdélyi fejedelmek többször beavatkoztak, a magyarországi rendekkel kötött kompromisszum megmaradt. A háborút lezáró, 1648-ban megkötött vesztfáliai béke széttagolttá tette a Német-római Császárságot, ami csökkentette a császári hatalmat. Az uralkodó, az 1637-ben trónra kerülő III. Ferdinánd arra törekedett, hogy a törökökkel mindenképpen fenntartsa a békét, mert fő ellenfele továbbra is Franciaország maradt. Még a magyarok törökök elleni akcióit is megtiltotta, a végvárakba hazai katonák helyett egyre több idegen zsoldos került. Sokan nem nyugodtak bele a kialakult helyzetbe. Az elégedetlenkedők legtekintélyesebb alakja Zrínyi Miklós volt.
Nem irom pennával, Fekete téntával, De szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök hiremet.
A katolikus nagybirtokos főúr és horvát bán kiemelkedő költő, író, politikus és hadvezér volt egyszerre. Szigeti veszedelem című eposzát példának állította a magyarság elé. Hunyadi Mátyásról szóló műve az önálló magyar királyság megvalósítását célozta meg. Jelöltje a királyi címre II. Rákóczi György erdélyi fejedelem volt. Ő azonban kalandor politikájával nemcsak Zrínyi álmát hiúsította meg, de Erdélyt is romlásba döntötte. Zrínyi Az török áfium ellen való orvosság című röpiratában egy állandó nemzeti hadsereg megteremtésének szükségességét írta meg. Hadtudományi tanulmányai a korszerű hadviselés alapjait fektették le.
Zrínyi tetteivel, katonai sikereivel egész Európa csodálatát kivívta. A várható török támadás elhárítására a határon várat építtetett, sereget szervezett. A Török Birodalom tehetséges nagyvezére, Köprülü Ahmed 1663-ban indította meg hadjáratát, melynek végső célja Bécs ostroma lett volna. Az elhúzódó felvonulás miatt terve megvalósítását későbbre kellett halasztania. Zrínyi ezt kihasználva télen indított támadást ellene. 1664 februárjában felégette az utánpótlás kulcsát jelentő eszéki hidat. A mocsaras területen épült több száz méteres híd napokig égett, bizonyítva: sikeres lehet a támadóval szembeni fellépés. De III. Ferdinánd utóda, I. Lipót nem akarta a török elleni háborút. Generálisa, Montecuccoli ugyan legyőzte Szentgotthárdnál a nagyvezért, de Vasváron a töröknek kedvező békét kötött. A szégyenletes béke a magyar főurakból felháborodást váltott ki, ami összeesküvéshez vezetett.
Zrínyi felvette a kapcsolatot a franciákkal, személyes terveit azonban nem ismerjük, mert egy szerencsétlen vadászbalesetben meghalt. Azt viszont tudjuk, hogy a főurak sub rosa (ejtsd: szub róza), azaz titokban tovább szervezkedtek. A Wesselényi Ferenc nádor vezette összeesküvés súlyos következményekkel járt. A szervezkedő főurak közül többeket kivégeztek, birtokaikat elkobozták. Lipót abszolutista kormányzatot vezetett be. A nádor helyett helytartót nevezett ki. A végvárak vitézeit fizetés nélkül elbocsátotta, és nagyszámú zsoldost állított a helyükre. A hadseregre hivatkozva az adókat a sokszorosukra emelte. Erőszakos protestánsüldözésbe kezdett. Intézkedései kiváltották a társadalom egészének ellenállását. Megszületett a kurucok mozgalma. A függetlenségért folytatott harcuk Thököly Imre vezetésével egy felvidéki fejedelemség születéséhez vezetett. Lipót meghátrálásra kényszerült. 1681-ben a soproni országgyűlésen visszaállította a rendi alkotmányt. A magyarság XVII. századi története új szakaszba lépett.