Nyugat felé Indiába

Piacon járva, közértben vásárolva vajon eszedbe jut-e, hogy a kínálat egy része Európától távoli vidékekről származik? Paradicsom, paprika, burgonya, kukorica, pulyka, kávé, csokoládé – életünk mindennapjait meghatározó dolgok. Gondoltad volna, hogy mindezek évszázadokkal ezelőtti események következtében kerültek Európába és más földrészekre, s lettek fokozatosan életünk nélkülözhetetlen részévé? Vajon mi indította a hajósokat a kockázatos utakra, az ismeretlen felkutatására? Gondolj bele, a középkorban ismert világ meglehetősen kicsi volt. Csak a Földközi-tenger partvidékét foglalta magában, míg a Távol-Kelet csupán néhány kereskedő elbeszélése volt, amennyire a levantei útvonal alapján megismerhették. A felfedezések révén új világok, földrészek, kultúrák kerültek a köztudatba.
A felfedezések közvetlen mozgatója a mesés Kelet kincsei, a fűszerek és luxuscikkek iránti vágy volt. Az évszázadok alatt a levantei távolsági kereskedelem útvonalán nagy mennyiségben áramlott ki Európából csereáruként az arany, s ezért a nemesfémkészletek kimerültek. Aranyéhség alakult ki, mely érzékenyen érintette a terjedő pénzgazdálkodást. A terjeszkedő Török Birodalom is akadályt jelentett a keleti kereskedelemben, ezért egyre többen gondoltak új útvonal keresésére. Kezdetben a portugálok jártak az élen. A Pireneusi-félszigeten az arabok kiűzéséért folytatott reconquista (ejtsd: rekonkviszta) háborúk során, 1415-ben portugál hajósok átlépték a Gibraltári-szorost, s megkezdték Afrika északi és nyugati partvidékének birtokba vételét. Tengerész Henrik herceg megalapította az első hajósiskolát, amely a további terjeszkedést is szolgálta. A század végére, a sikeres reconquista (ejtsd: rekonviszta) után a spanyolok is bekapcsolódtak a folyamatba.
A reneszánsz ember új iránti fogékonysága, a régi-új tudományos-technikai ismeretek kipróbálására való törekvése szintén nagy szerepet játszott a felfedezésekben. Az arabok által közvetített ismeretek alkalmazása, fejlesztése révén megjelent egy új hajótípus, a karavella. A fenekén lévő tőkesúly stabilabbá tette, így nagyobb vitorlázatot kaphatott, a farkormánnyal pedig jobban kormányozhatóvá vált, könnyebben váltott irányt. Az új megfigyelési eszközök, csillagászati ismeretek segítségével nőtt a tájékozódási képesség. Új tudományos felismerés, hogy a Föld gömbölyű. Toscanelli térképe már ez alapján készült. Kolumbusz ennek ismeretében élt, mit sem sejtve Amerikáról.
A felfedezések első lépéseit a portugálok tették meg. A cél Afrika megkerülése volt. A század végére a spanyol király hajósai is felzárkóztak, nyugat felé keresve új utakat. A portugálok és spanyolok riválisként indították expedícióikat. 1494-ben Tordesillasban (ejtsd: tordeszijjaszban) a pápa közvetítésével osztották fel egymás között az újonnan felfedezett és még felfedezendő világot.
Hogy mivel találkoztak az európaiak az Újvilágban? A mai Mexikó területén az Azték Birodalommal, Közép-Amerika területén a maja államokkal, Dél-Amerikában az Inka Birodalommal. A fémmegmunkálást nem ismerő, de fejlett földműveléssel és magas szintű csillagászati ismeretekkel rendelkező despotikus államokat a konkvisztádorok könnyűszerrel győzték le lőfegyvereikkel, vasfegyvereikkel.
Milyen változások következtek be Európában? A középkori népesség száma a felfedezések idején átlagosan a kétszeresére növekedett, főként az atlanti partvidék államaiban. Árforradalom következett be, az élelmiszerárak három-négyszeresükre emelkedtek. A nyugati országok megnövekedett élelmiszer-szükségletét Közép- és Kelet-Európa elégítette ki. Itt rögzült a feudalizmus, nyugaton viszont erősödtek a tőkés termelés formái. A kereskedelemből beáramló tőke hatására és a manufaktúrák elterjedésével nőtt a termelés. A távolsági kereskedelemből lassan megszületett a kontinenseket összekapcsoló világkereskedelem. Megkezdődött a felfedezett területek gyarmatosítása.
Összegzésként: a XV. században induló felfedezések új korszakot jelentettek az emberiség történetében, megnyitották a világtörténelem korát. Előzményei a reconquista (ejtsd: rekonkviszta) háborúk, az aranyéhség, a Török Birodalom terjeszkedése, illetve a manufaktúrák megjelenése a termelésben. Feltételei az arabok által közvetített ókori és keleti ismeretek, új eszközök a hajózásban, navigációban, új tudományos felismerések s persze a reneszánsz ember kíváncsisága, törekvése a világ megismerésére. A nagy földrajzi felfedezések következtében oly mértékű változások történtek az élet minden területén, hogy 1492-t, az amerikai kontinens felfedezésének évét a történészek az újkor kezdetének jelölték ki.