Karinthy Frigyes látásmódja

Karinthy Színház. Igen, a Karinthy névről a legtöbb embernek Karinthy Frigyes jut eszébe, a magyar irodalom jeles alakja. Mikor is élt ő? Bizonyára régen … – mondanád a helyemben. De ha belegondolsz, igazából nem is olyan rég. A huszadik század első felében. És azt tudtad, hogy a jelenlegi Karinthy Színház vezetője Karinthy Márton? Igen, ANNAK a Karinthynak az unokája. Nézd, a képeken is látszik, hogy mennyire hasonlítanak! Karinthy Frigyes – a mostani videó alanya, fia: Ferenc, és annak a fia: Márton. Márton a jelenleg élő legidősebb Karinthy. Néhány éve jelent meg Ördöggörcs című sikerkönyve. Alcíme: Utazás Karinthyába – vagyis tárgya a Karinthy család története.
Térjünk vissza Karinthy Frigyesre! Karinthy 1887-ben látta meg a napvilágot Budapesten. Ő már a nagyváros szülötte volt. A városi értelmiségi réteg jellegzetes képviselőjeként munkálkodott. Egy új korszak hajnalán élt. Ekkor kezdtek betörni a mindennapokba a „modern élet“ kellékei is. Karinthy fiatalkorában lett egyre népszerűbb az automobil, és az ő generációja már moziba is járt. Művésztársaival együtt a munka- és találkozó helyük pedig a kávéház volt. Tanulmányai sokrétűek voltak. Több egyetemre is járt, mégsem szerzett diplomát. Orvosi, történelmi, stilisztikai előadásokat is hallgatott, magas szinten foglalkozott filozófiával és lélektannal is. 1906-tól publikált rendszeresen különböző műfajú írásokat. Humoreszkek, krokik, karcolatok, glosszák, kritikák, versek, novellák kerültek ki a keze alól.
Mint humorista vált ismertté, de igazából filozofikus alkat volt. Fáradhatatlanul kutatta az élet rejtelmeit, igyekezett megragadni a jelenségek valódi lényegét. Karinthy bízott a tudományokban, a technika lehetőségeiben, erősen hatott rá Freud elmélete és korának szkepticizmusa is. Egész életművét filozófiai ihletésű sóvárgás hatotta át az igazság megtalálása után. Feltette magának a kérdést: „miért nem tudunk semmit?” „Mi az igazság?” Erre kereste a választ egész életében. Mint ahogy egész életében az igazi nagy mű megírására készült – ami végül nem született meg. Úgy vélte, hogy a többértelmű világ csak humorral értelmezhető. Karinthy számára a humor szellemi életforma, a világ megértéséhez viszonyuló lelki magatartás volt. „Humorban nem ismerek tréfát” – mondta komolyan.
Most tekintsük át vázlatosan Karinthy Frigyes nevezetesebb írásait! Az Így írtok ti stílusparódiáiban a célba vett művészek költői beszédét és világképét bölcseleti alapon figurázta ki. Szerintetek nem sértődtek meg a kortársak? Nem bizony! Ugyanis gyakran előfordult, hogy az olvasók Karinthy paródiája alapján kezdtek érdeklődni egy-egy művész alkotásai iránt. Mintha csak ingyen reklám lett volna. A Tanár úr kérem című művében az iskolát az élet legnagyobb konfliktusainak színtereként állítja elénk. A szerencsétlen rossz tanulóval csak az nem érez együtt, aki még sosem volt hasonló helyzetben. A Találkozás egy fiatalemberrel című novellájában az egyes szám első személyű elbeszélő saját fiatalkori énjével találkozik. Meglepő a kontraszt a két férfi között. A fiatal alakmás számon kéri az idősebbtől, hogy hol vannak azok a dolgok, amiket kamaszként eltervezett? A nagy tervekből nem valósult meg szinte semmi. Persze a felnőttnek mindenre van magyarázata... A kamaszkori alteregó megvetően és gúnyosan szembesíti idősebb énjét a valósággal, majd örökre eltűnik. A Cirkusz című novella a művészet és a közönség viszonyát mutatja be. A művésznek, ha azt akarja, hogy meghallgassák, alkalmazkodnia kell a szenzációra éhes közönség alantasabb igényeihez, a szórakoztató nagyüzem szükségleteihez. 1936-ban Karinthynál súlyos betegség tünetei jelentkeztek. Hamarosan meg is operálták Svédországban. Orvosi szempontból is különleges volt ez az esemény, hiszen abban a korban agydaganattal ritkán műtöttek sikeresen betegeket. Az Utazás a koponyám körül című humoros-ironikus naplóregénye a betegségéről és a koponyaműtétéről szól. A műtét sikeres volt, ezért két év múlva, 1938-ban halála váratlanul ért mindenkit.