Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Szoktál tévét nézni, rádiót hallgatni, vagy esetleg netezni? Ezek a mindennapi életünkhöz tartozó tömegkommunikációs eszközök.
„Szombaton derült, száraz időre számíthatunk. A kellemesen friss reggelt 30 fok körüli meleg követi.“
A hír eljuthat hozzád a tévén, vagyis audiovizuális csatornán keresztül, ekkor látod és hallod is. Értesülhetsz rádión keresztül, azaz auditív, hangi csatornán. Ha pedig újságot olvasol, ez képi, más néven vizuális információt hordoz.
A publicisztika szó a latin publicare (publikare) szóból származik. Jelentése: közhírré tesz. Művelője a publicista, egyfajta véleményíró, aki közérdekű dolgokról ír személyes meggyőződéssel. Olyan szövegek tartoznak ide, melyeknek feladata, hogy pontos tájékoztatást adjanak, illetve értelmezzék az információt.
A kommunikációs funkciók alapján elkülönítjük a tájékoztató és a véleményformáló műfajokat.
„Németh egy gólt lőtt, két gólpasszt adott, a második klasszisteljesítmény volt: a 71. percben a földön fekve, a kapunak háttal ugratta ki Huppertset, aki beállította a 3-3-as végeredményt.”
Mint láthatod, ez a hír meglehetősen formális: tényeket közöl, semleges érzelmi töltetű szavakat és olyan szakkifejezéseket használ, mint gólt lőtt, gólpasszt adott. Ezzel szemben a következő példánk kötetlenebb:
„Nézegettük, hogy milyen street kaják vannak a városban, és érdekesnek találtuk, hogy ami van, az szinte mind külföldi konyhákról importált, legyen szó akár hamburgerről, vagy most a phóról. És azon kezdtünk agyalni, hogy milyen magyaros streetfoodot lehetne csinálni. És hát mi az, amit Magyarországon nagyon szeretünk? Például a kolbász, kenyér. Ennek próbáltunk valami új formát adni.”
Bátran merít a szleng és az idegen szavakból, mondatformálásán és a szóhasználatán is látszik, hogy közelebb áll a hétköznapi nyelvhasználathoz.
Összességében elmondható, hogy a publicisztikai műfajok nyelvhasználata alkalmazkodik a téma, a befogadó és a közvetítő médium követelményeihez. Így nagyon változatos szókincs, sőt, gyakran a neologizmusok és szójátékok használata jellemzi. Sokszor használja fel különböző nyelvváltozatok és más stílusrétegek szavait.
Elvárás a médiában megjelenő szövegekkel kapcsolatban a helyes beszéd, a helyesírás, az igényes nyelvhasználat, mégis egyre gyakrabban találkozunk a nyelvi igénytelenség jeleivel. A kereskedelmi médiában találkozhatsz a valóság és talk showk műfajával. Elsődleges céljuk a figyelemfelkeltés és a szórakoztatás. A tartalmi és formai színvonalra vonatkozó elvárások gyakran háttérbe szorulnak, pedig a médiának – a befogadók nagy száma miatt – óriási a felelőssége a gondolkodásunkra és a nyelvhasználatunkra gyakorolt hatásában.
Mi jellemzi a mondatformálást?
A 29 esztendős játékos – aki jelenleg a 11. helyen áll a világranglistán – szombaton tette közzé, hogy hat évi közös munka után szétválik útja edzőjével, David Taylorral.
A publicisztikai szövegekben elsősorban összetett, de világos szerkezetű mondatokat használnak. Gyakoriak a logikai kapcsolóelemek, és az előre-, illetve visszautalások, hogy követni tudd a gondolatmenetet. A szóbeli műfajokban jellemző a szövegfonetikai eszközök kihasználása. Gondolj arra, mennyiben segíti a hírek értelmezését a bemondó hanghordozása! Az írásos műfajokban ugyanezeket a célkitűzéseket szolgálják a szöveg vizuális elrendezésének elemei.
Te mi alapján döntöd el egy szövegről, hogy megnézed, vagy meghallgatod? Bizonyára először a címre figyelsz fel, és ez alapján eldöntöd, hogy elolvasod, meghallgatod e. Öt nap alatt végez velünk az agyevő amőba Magyar lány verse utazik a Marsra A címek gyakran harsányak, meghökkentőek. Céljuk, hogy tájékoztassanak, felhívják a figyelmed, segítsék az eligazodást az információk között. Ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalás nem érvényesül minden esetben, ezért mindig tudatosan figyelned kell arra, hogy az információ tényeken alapul-e, vagy inkább véleményen!
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Antalné dr. Szabó Ágnes - dr. Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció (11.-12. évfolyam),
Átdolgozott kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
Fráter Adrienne: Magyar nyelv a középiskolások számára 11.,
Harmadik változatlan kiadás, Mozaik Kiadó, Szeged, 2012 MS-2372
Szatmári István: Stilisztikai lexikon, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004.
Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika, Osiris Kiadó, Budapest, 2007.
Magyar nyelv, Stilisztika, http://magyarnyelv.lap.hu/stilis...
Stilisztika, Berczeli Anett: Stíluselemek, stilisztikai formák, http://stilisztika.webs.com/stlu...
Tudásbázis, A stílusrétegek, http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/...
Mindennapi pszichológia, Polgár Szilvia: A reklámpszichológia kialakulása és fejlődése, http://mipszi.hu/cikk/091023-rek...
Reklámpszichológia, http://reklampszichologia.lap.hu/
Wikipédia, Közszolgálati médiaszolgáltatás, http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C...