A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra és a nyelvre

Szoktál tévét nézni, blogolni, rádiót hallgatni, újságot olvasni? Ha igen, akkor tömegkommunikációs eszközöket használsz.
Mi jut eszedbe a tömegkommunikációról? Idézz fel magadban egy olyan emléket, amikor a világról információt próbáltál szerezni. Milyen módon tetted?
Valószínűleg valamilyen eszköz segítségével. A tömegkommunikáció, azaz a média, mint a nevében is benne van, egy olyan közlésfolyamat, amely nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg, valamilyen technikai eszköz segítségével adja át. Ilyen eszköz a tévé, a rádió, az internet és a sajtó.
Itt egyirányú, közvetett kommunikációról beszélhetünk. Te figyelsz, hallgatsz, azaz befogadod az információt. A tömeg szónak azonban itt kettős értelme van. Egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája tömegekhez juttat el üzeneteket. Másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek.
Fel tudnál sorolni olyan tulajdonságokat, amelyekkel a tömegkommunikációt jellemeznéd? Először is, ha elképzeled a szituációt, hogy ülsz a tévé előtt és hallgatod a híradót, akkor azt mondhatnád, hogy ez nagyon személytelen. Igazad is van. A személyesség hiánya jellemzi, mert az üzenet közvetítése eszközök segítségével történik. A tömegkommunikáció másik jellemzője és alapvető funkciója a tájékoztatás, amely mellett gyakran érvényesül a felhívó funkció is. Egy egyszerű példa az időjárás-jelentés. Biztosan hallottad, hogy ha vihar közeleg, a katasztrófavédelem riasztást rendelhet el a várható szél, jégeső miatt. A legveszélyesebb jellemző mégis a manipulálás. Ez azt jelenti, hogy az információnak csak töredékét juttatják el a közönséghez. Ezt az információk közötti válogatás teszi lehetővé. Összességében elmondhatjuk, hogy a cél mindig a figyelemfelhívás, a szórakoztatás, az ismeretterjesztés és a reklám.
De térjünk vissza a technikai eszközökre! Emlékszel még, melyek voltak ezek? A tévé, a rádió, az internet és a sajtó. Ezek a média típusai. Egyes médiumok vizuálisak, vagyis a képi megoldásokra hagyatkoznak, mint például az újságok vagy a plakátok. A rádió auditív, azaz hangi csatornát használ. Ezenkívül természetesen vannak összetett, úgynevezett audiovizuális csatornák, amelyekben egyszerre érvényesül a hang és a kép. Ilyen például a televízió vagy az internet.
És itt elérkeztünk a legfontosabb részhez, a hatáshoz. A XX. század végén megnőtt az emberek szabadideje, a média üzleti vállalkozássá vált. A profit fontosabb lett, mint az értékközvetítés. A média jellemzője, hogy gondolkodásra, elmélyülésre nem ad időt. Mindig újabb és újabb érdeklődést kelt fel. Leegyszerűsített világképet sugall, semmit sem mutat be alaposan, ennek ellenére mégis tetszést ér el. A legegyszerűbb dolgokból, eseményekből is fő hír lesz, nem is beszélve a látványos reklámokról. A megtévesztő reklámszövegek elhitetik veled a kedvezőnek tűnő piaci ajánlatokat, amelyek azonban leginkább csak az árusító számára kedvezőek. Túlfogyasztásra késztetik a fogyasztókat, ezáltal tompítják a kritikai érzéküket. Másrészt azonban válogatásra késztetik a közönséget, feltételezve a kritikai szempontokat. A média hozzájárul bizonyos tabuk lerombolásához. Ma már elfogadott, hogy olyan dolgokról számolnak be, amelyekről korábban nem illett nyilvánosan beszélni. Megváltoztat bizonyos szerepeket, esetlegesen helytelen viselkedésmintákat ad. Érdemes elgondolkodnunk, valóban termékektől leszünk-e értékesebbek. Ma a reklámok státuszszimbólumokat, életérzéseket árulnak. Tudatosan kell válogatnod, hogy ne passzív befogadó legyél! A távkapcsoló segítségével eldöntheted, hogy mit és mennyi ideig nézel. Sőt, mint használó, alakíthatod a tartalmi kínálatot is, hiszen a netre például te is feltölthetsz anyagokat, kommentálhatsz. És persze a leglényegesebb, hogyan értelmezed az olvasottakat, hallottakat, látottakat.
Az utolsó kérdés az lenne, gondolkoztál-e valaha azon, mindez összességében miként hat a nyelvre? A hatás lehet kedvező és kedvezőtlen is. A tömegkommunikáció nyelvhasználata a nyelvi standardra épül, bár napjainkban inkább a nyelvi igénytelenség terjesztőjévé vált. Gyakori benne a társalgási stílus – gondolj csak a talkshow-k vendégeinek stílusára! Gyakori a közhelyek és a zsargon túlzott használata is, valamint a túlzások és a helytelen hangsúlyozás. A média tehát lehet igénytelen szórakozás forrása, ugyanakkor fontos szerepet tölthet be a kulturális értékek megteremtésében, megőrzésében és közvetítésében. Rajtunk áll, mit választunk!