A német felvilágosodás irodalma

Két nagyon különböző ember szoros barátságával vette kezdetét a német irodalom klasszikus korszaka. Goethe és Schiller váltak a német felvilágosodás programadóivá.
Az 1770-es évek fiatal polgársága a Sturm und Drang mozgalmát képviselte. A kifejezést viharos előretörésként fordítjuk. Eszményképük a görög Prométheusz. A költő is egy érzéseire hallgató titán. Zseniként szabadon alkot, lázad minden törvény ellen. Ezzel a racionalizmus kritikáját fogalmazták meg. A mozgalom vezetői, Goethe és Schiller, eltávolodtak az irányzattól. Kant, német filozófus hatására a görögségeszményt előtérbe állító klasszicizmus felé fordultak. A mozgalom képviselői weimari klasszika néven vonultak be az irodalomtörténetbe. A kis fejedelemségekre tagolt államban a klasszicizmus későn, a romantika korán, a két irányzat egymást áthatva jelentkezett.
Friedrich Schiller (fridrik siller) első darabja az 1781-es Haramiák. Hősét, Karlt az apja koholt vádak alapján kitagadja. A gróf haramiának áll. Szándéka, hogy bosszút álljon a társadalmon. Kezébe veszi az igazságszolgáltatást, végül mégis önmagát pusztítja el. Az Ármány és szerelem című darab egy miniszter fia, Ferdinánd és egy kispolgári lány, Miller Lujza tragikus szerelmét tárja elénk. A két szerelmes együtt megy a halálba a gonosz világ elől. A Don Carlos című tragédia szerelmi és politikai szálat egyesít. II. Fülöp király feleségül veszi fia szerelmét. Posa márki visszatér a Németalföldről, ahol szabadságharc készülődik a spanyol elnyomás ellen. Carlost kéri, hogy álljon a felkelők élére. Fülöp ezért megöleti a márkit. A fiú vállalja a küldetést,de az apja elfogatja és kiszolgáltatja a főinkvizíciónak.
Johann Wofgang von Goethe (johann volfgáng fon gőte) valódi írófejedelem, korának vezéregyénisége volt. Az 1774-ben íródott Werther szerelme és halála című műve az első modern német regény. Az írót világhíressé tette. Hőse, Werther a Lotte iránti reménytelen szerelem miatt menekül a halálba. A regény öngyilkossági hullámot indított el a fiatal férfiak körében.
Az ördöggel kötött alku számos mű témája. Erről szól a XX. századi Klaus Mann Mephisto című regénye és Goethe Faustja (fauszt) is. A tét minden esetben az ember lelke.
Szabó István: Mephisto, 1.15.09: A német kultúra megújhodására-1.17.25: Nézzék csak, hogy lehet valakinek ilyen puha kézfogása.
Érkezzen tábornok vagy fekete uszkár képében, az ördögi kísértésnek mindig nehéz ellenállni, mint ahogy a népmondák Doktor Faustusa sem tudott. Doktor Faustus létező személy volt. Reneszánsz kori figura: tudós, varázsló. Az ég és föld titkaiért cserébe szövetséget kötött az ördöggel. Goethe drámai költeménye is a tudásvágyat állítja középpontba.
Faust hosszas tanulás után is az élet rejtett csodáira vágyik, ám reménytelenül. Öngyilkosságra készül, de a gyermekkorát idéző húsvéti harangok visszatartják. Mefisztó egy fekete uszkár képében jelenik meg. Faust lelkéért cserébe boldogságot ígér. A kiábrándult tudós nem hisz a boldogságban:
Ha egyszer így szólnék a perchez: oly szép vagy, ó maradj, ne menj! Akkor bátran bilincsbe verhetsz
Mefisztó elsőként az érzékiség birodalmába vezeti Faustot, ahol övé lehet Margit szerelme. A lány anyjának altatót ad a pásztoróra idejére, de akaratlanul megöli vele. Margit a vérpadot választja vezeklésül. A következő állomás az ókori Hellász. Faustnak szép Heléna szül gyermeket. A fiuk, Euphorion (eufórion) a költészet és a szabadság jelképe a műben. Szállni szeretne, leveti magát egy szikláról, ám lezuhan. Halálával a varázslatnak is vége. Faust visszatér a jelenbe. A császár hűbérese lesz. Öregen, temérdek munkával a háta mögött még vakon is egy szebb jövőt lát maga előtt:
E boldogság sejtelme elragad, s már üdvözít a legszebb pillanat.
A nem remélt boldogság, az ördögi alku értelmében, élete végét jelenti. De az isteni kegyelem megsemmisíti a szerződést. A tudásszomj erény, nem bűn. Faust rájön: a világ titkainak hajszolása helyett a közösségért végzett alkotómunka jelenti az élet értelmét.
Millióknak nyitok tért, hol nem éppen biztos a lét, de szabad és tevékeny.
Eszméjével az örök ember megtestesítője. Mefisztó sem egyszerű mesebeli ördög.
Szabó István: Mephisto, 0.35: De nálatok, úgy vettem észre…., 1.09: Mind sajátos életeleme.
A tagadás szelleme az embert új tettekre sarkallja egy életen át.
Goethe és Schiller szövetségében a weimari klasszika felvirágzott. 1794, találkozásuk pillanata, a német klasszicizmus kezdetének szimbolikus dátuma.