Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás

Apródok, mivel nem szepelkedtek az anybeszélet terén, a méhecs szorgalmával olvassátok a könyvecs 5. oldalzatát!
Nem értettél mindent? Mi is csak a nyelvújítási szótár segítségével. Tekints bele te is a XVIII–XIX. századi nyelvújítási dokumentumokba!
A nyelvújítás a nyelv életébe való tudatos beavatkozást jelent. A XVIII. században a Habsburg Birodalom részeként éltünk. A német nyelv erős hatást gyakorolt a magyarra. Nyelvünk kifejező ereje gyengült. Szegényes szókincsünkbe sok német és latin kifejezés került. 1784-ben II. József a németet tette hivatalos nyelvvé. Hivatalokban, miséken, de még az iskolában is a német nyelv használata vált kötelezővé. A magyarok tiltakozása miatt az uralkodó visszavonta a rendeletet. Az viszont végérvényesen eldőlt: nyelvünk újításra, fejlesztésre szorul. Ugyanakkor a magyar nyelv ügye a nemzeti öntudatra ébredés része is volt.
A nyelvújítás gondolatát Bessenyei György 1778-ban a Magyarság című röpiratában vetette fel először. Alaptétele, hogy a vezető európai nyelvek is alulról emelkedtek fel. Az 1781-es Jámbor Szándékban című röpiratban tudós társaság megalapítását sürgette, ami végigvihetné a nyelvi reformot. Törekvéseit a sajtó egy része is támogatta. Rát Mátyás lapja, a Magyar Hírmondó a cikkekben előforduló idegen szavakat igyekezett magyarra cserélni.
A Martinovics-féle mozgalom bukása miatt az értelmiség egy része börtönbe került. Kazinczy Ferenc 1801-ben, szabadulását követően vette kézbe a nyelvújítási mozgalom irányítását és a kor irodalomszervezési feladatait. Otthonából, Széphalomból irányított, dicsért, bírált. Az válhatott igazán sikeressé, akit ő is elismert. Munkássága már a magyar felvilágosodás második szakaszát fémjelzi, ami 1795 és 1825 közé esik. Kazinczy köré gyűltek a nyelvújítók, a neológusok. Ellenfeleik, az ortológusok központja Debrecen volt. Ők a nyelv megmaradását az állandóságtól várták. Nem kívántak a nyelv életébe avatkozni. 1795-ben adták ki a Debreceni Magyar Grammatikát.
Kazinczy 1811-ben tudatosan robbantotta ki a nyelvújítási harcot. Tövisek és virágok című kötetének epigrammáival az újítóknak virágot, a maradiaknak töviseket nyújt át. A Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz című szatirikus költeménye Szatmár megyét is az ellenfelek közé állította. 1813-ban az ortológusok Mondolat címmel pamfletet adtak ki. A gúnyirathoz terjedelmes szójegyzéket csatoltak. A nyelvújítók szavai mellett feltüntették azok régi, illetve német és latin jelentését. Ezzel üzenték: a magyarok a jövőben csak szótárral tudnak majd beszélgetni. Kölcsey Ferenc és Szemere Pál 1815-ben írta meg a választ Felelet a Mondolatra címmel. A Tudományos Gyűjtemény című folyóirat pártatlanul, mindkét félnek helyet kívánt biztosítani a vita során. Kazinczyt támogatói óvták a szélsőségektől, mert már több híve is ellene fordult. Ezért 1819-ben győztesként nyújtott békejobbot ellenfeleinek. Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmánya a kiegyenlítődést sürgette. Bár a neológusok és az ortológusok eltérő eszközökkel, de ugyanazt a célt szolgálták: mindkét csoport a magyar nyelv ügyét tartotta a legszentebb feladatának.
1819 Kisfaludy Károly diadalának éve is. A fiatal író egyik darabja zajos sikert aratott. Lassan kezdte átvenni Kazinczy vezérszerepét. A nyelvvel való foglalkozás azonban tovább folytatódott. 1825-ben Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza már a megújult magyar nyelven szólalt meg. Az első helyesírási szabályzatot 1832-ben az ő szerkesztésében adták ki. Széchenyi István felajánlásával 1830-ban lehetővé vált a Bessenyei által megálmodott Tudós Társaság, az Akadémia létrehozása. A Nemzeti Színház megnyitotta kapuit a magyar nyelvű színjátszás előtt. Kossuth Lajos Pesti Hírlapja is ébren tartotta a nyelv ügyét. Végül 1844-ben törvény mondta ki: az államnyelv a magyar.
A nyelvújítás szimbolikus lezárásának tartjuk 1872-t, a Magyar Nyelvőr, az első nyelvművelő folyóirat megjelenését. Most pedig rántsuk le a leplet bevezető szövegünk nyelvi furcsaságáról:
Apródok,
Tanulók,
mivel nem szepelkedtek az anybeszélet terén,
mivel nem igyekeztek a magyar nyelvtan terén,
a méhecs szorgalmával olvassátok a könyvecs 5. oldalzatát!
a méhek szorgalmával olvassátok a könyv 5. oldalát! Most már csak azt lenne jó tudni, mi az a foltos nyakorján!