Előzetes tudás

Ahhoz, hogy fel tudd dolgozni a tanegységet, tisztában kell lenned az alábbi fogalmakkal, és rendelkezned kell az alábbi ismeretekkel: a felvilágosodás korának fő ismérvei műfaji ismeretek, pl. mese, példázat

Tanulási célok

A tanegység feldolgozása után megismered a regény műfaji jellemzőit és egyes típusait új fogalmakkal gazdagodsz pl. szatíra betekintést nyersz az angol felvilágosodás korába megismered Daniel Defoe és Jonathan Swift egy-egy alkotását kritikai érzéked és kreativitásod egyaránt fejlődik

Narráció szövege

Ismersz regényes történetet, vadregényes tájat? És mit tudsz e kifejezésekben rejlő regény szóról? Ez a szavunk a francia eredetű roman kifejezés magyarosításaként a regélni szóból származik. Epikus műfajt jelöl, kötetlen modorban elbeszélt történetsorozatot. Formája rendszerint próza, de léteznek verses regények is. Terjedelme nagy, cselekménye szerteágazó. Hosszabb időtartamot ölel át. Az író fő- és mellékszereplőket vonultat fel,akiknek érzés- és gondolatvilágára is rávilágít. A regény fő formai jellemzői: idő- és térhasználat, elbeszélői nézőpont, sajátos szerkezet és nyelvhasználat. A XVIII. századtól vált népszerűvé, sok válfaja született.
Angliában a felvilágosodás idején a polgárosodás korán végbe ment. Az olvasók száma megnőtt. A líra visszaszorult, a próza vette át a vezető szerepet. 1719-ben megszületett az első modern értelemben vett polgári regény. Daniel Defoe (deniel düfó) Robinson Crusoe (robinzon krúzó) élete és különösen meglepő kalandjai című műve hatalmas sikert ért el. Defoe regényével új típust teremtett: a robinzonádot. Ez a kalandregény egy válfaja, olyan igaznak feltüntetett történet, amelyben az utazó hős egy lakatlan helyre kerül, és ott újraszervezi az életét.
A regény alapötletét egy skót matróz, Alexander Selkirk (szelkörk) esete adta: a férfi hajótörést szenvedett. Négy évet töltött egy lakatlan szigeten, végül 1712-ben visszakerült Angliába. Defoe Robinsonja 19 évesen szökik el otthonról, a polgári jólétből. Hajóra szállásával megkezdődnek kalandjai. Egészen mélyre jut, még rabszolgasorba is kerül. Második hajóútja 1659-ben indul. Hajótöréssel kerül a lakatlan szigetre, ahol 28 évet, 2 hónapot és 19 napot tölt. Az író számadatokkal, naplórészletekkel és első személyű elbeszéléssel a hitelesség látszatát kívánja kelteni. Mindehhez hozzájárul a meggyőző, egyszerű stílus is.
Robinson a szigeten bejárja az emberiség fejlődési útját: első nap még fán alszik, aztán házat épít,állatot tart, kézműves mesterségeket sajátít el. Szorgalmával és hitével kiérdemli, hogy újra hazajusson. Mindez a bibliai kiűzetés szimbóluma: a bűnös lélek kikerül biztonságos környezetéből, hogy nehézségek árán maga fedezze fel a világot és teremtsen benne otthont. Robinson megmenekül a szigetről. Mások megsegítését tűzi ki élete céljául. A mű a polgári társadalom magasabbrendűségét hirdeti: a sziget a modern polgári világ modelljének tekinthető. Az ember erőfeszítésén múlik, hogy mire viszi az életben. A regény erkölcsi tanulságaiból kitűnik, hogy szerzője lelki kalauznak szánta. Mindezek ellenére az utókor nem példázatként, inkább ifjúsági regényként olvassa.
Jonathan Swift (dzsoneten szvift) Gulliver utazásai című regénye is hatalmas sikert aratott 1726-ban. Hőse, az utazási regények divatjának megfelelően, fantasztikus világokban tesz látogatásokat. Valóságként meséli el útjait, órára pontosan adja meg a dátumokat. A valóság látszatát az is fokozta, hogy a szerző a nevét nem íratta rá könyvére. A Gulliver utazásai című regény - Defoe-éval ellentétben - az emberi társadalom pesszimista kritikája. Ezért a művet szatírának is nevezhetjük. Ez a komikus ábrázolás azon típusa, amelyben a szerző gúnnyal és dühvel utasítja el az ábrázolt jelenséget.
Lilliput törpe lakóinak vitája, hogy a tojást a hegyes vagy a vastag végén törjék-e fel. Ez a Swift korabeli tory (tori) és a whig (vig) párt kicsúfolása. A törpék és az ellenséges birodalom torzsalkodása Anglia és Franciaország ellentétét figurázza ki. Brobdingnagban, az óriások földjén a király megvetéssel hallgatja Gulliver beszámolóját az emberi társadalomról: erkölcseikben törpe lényeknek tekinti az embereket. Laputa, a repülő sziget a tudományokat és a dicsőséges történelmet figurázza ki. A nyihahák országában tudós lovak filozofálnak. Az emberek, a jehuk, alantas állatként élnek. Gulliver kiábrándulva tér haza, kerüli az emberek társaságát. Csak lovai közelében érzi jól magát. A maró szatíra ellenére ez a könyv is bájos gyerekkönyvként terjedt el. A regényes történet, mint láthatod, mesét, izgalmat és kalandot ígér. Pontosan úgy, ahogyan a vadregényes táj is érintetlenségével hívogatja a kalandot kereső embert!

Ajánlott irodalom

Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára, Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001, 20-30. o.

Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10., Korona Kiadó, Budapest, 2006, 19-31. o.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision