Pázmány Péter és Zrínyi Miklós

Monumentális, aranytól ragyogó, minden érzékünket mozgásba hozza, széles tablókkal nyűgöz le, tanít, és a kereszténységet hirdeti! Mindez Magyarországon a XVII., vagyis a romlás századában: a barokk az uralkodó stílusirányzat! Jeles képviselői Pázmány Péter és Zrínyi Miklós! Az ország három részre szakadt, és a feudalizmus is hosszú időre konzerválódott. De a negyvenes években fellendült a kultúra. Ma ezért büszkélkedhetünk a fertődi Esterházy-kastéllyal vagy Mányoki Ádám festészetével. A katolicizmus megerősödésével lábra kapott az ellenreformáció. Célja a katolikus egyház erejének visszaállítása volt. A Loyolai Szent Ignác alapította jezsuita rend ezt hittérítéssel és tanítással igyekezett elérni.
A kor jezsuita prédikátora, Pázmány Péter, 1635-ben létrehozta a nagyszombati egyetemet. Ennek jogutóda a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem. A barokk próza nagymestere Imádságos Könyvével járult hozzá a vallásgyakorláshoz, fordítóként a magyar nyelv természetességét igyekezett megőrizni. Hitvitákban vett részt az Öt szép levéllel és a Felelettel. A katolicizmust szolgálta Az Isteni igazságra vezérlő kalauz című enciklopédiájával. Prédikációinak gyűjteménye hatalmas műveltségéről, retorikai tudásáról ad képet. Többek között arra tanított, hogy a fiak miként tiszteljék szüleiket, vagy a szülő hogyan nevelje gyermekét, de int a részegség, a torkosság vagy a fösvénység ellen is.
Pázmány tanítványa maga Zrínyi Miklós. Habsburg-hű és katolikus szellemben nevelkedett. Nagy műveltségéhez a gráci, a bécsi és a nagyszombati egyetem is hozzájárult. 1637-től szülőotthonában, Csáktornyán élt. Innen indult a török elleni hadjáratokba. Bécs kedve szerint használta fel katonai tudását, de igyekezett a hatalomtól távol tartani. Zrínyi fő célja a török kiűzése volt. Rá kellett jönnie: a király szándékai nem esnek egybe az övével. 1664-es halála körül legenda kering: a végzetes sebet ejtő vadkan két lábon járt.
Önmagát elsősorban hadvezérnek tartotta a horvát bán. Erre utalnak katonai kézikönyvei és hadászati írásai: a Tábori kis tracta vagy a Vitéz hadnagy. Szépirodalmi alkotása, a Szigeti veszedelem is a fő célt szolgálta: figyelmeztetni a török veszélyre és példát állítani a kor emberének. Az 1645 és 1648 között született alkotás az Adriai tenger szirénája című kötetben jelent meg. Zrínyi ezzel meghonosította az eposz műfaját a magyar irodalomban.
Zrínyinek számos mintaadója volt a Szigeti veszedelem megírásakor: Homérosz antik eposzai, Ovidius költészete, humanista történetírók, horvát és olasz krónikák, valamint Tasso és Marino, az olasz eposzköltők. A magyar költők közül a vitézi énekmondó, Balassi Bálint hatott rá. A mű középpontjába Zrínyi dédapjának hősies helytállása kerül: Szigetvár védelme 1566-ból. Épp ennyi strófából áll a nagy terjedelmű alkotás. Az író azt a paradox-tételt bizonyítja, hogy a maroknyi magyar sereg felmorzsolódik, mégis győztes a csatát megnyerő törökkel szemben. A hazáért és a kereszténységért halnak mártírhalált, így erkölcsi győzelmet aratnak. A mű embereszménye a várvédő Zrínyi Miklós, a legtöbb szempontból jellemzett hős: kiváló hadvezér és harcos, jó barát, példaadó apa és családfő. Igazi keresztény bajnok, Krisztus nevében nem a világi javak vezérelik, hanem az erkölcsi tisztaság. Így válik Athleta Christi-vé. Költői túlzással olyan tettet vitt véghez, amivel nemcsak egész Európát, hanem a kereszténységet is védte a muzulmán töröktől. Valójában egy végvár élén állt. Háborúja szent háború, halála a vértanúság rangjára emelkedik. A keresztény hit egyik legfontosabb etikai célját valósítja meg, Imitatio Christi-vé magasztosul.
Az eposzt a XVIII. században Kazinczy Ferenc fedezte fel újra. A romantikus költők körében pedig Zrínyi-kultusz alakult ki: a cselekvő hazafit látták benne. Zrínyi méltó elődje Arany János és Petőfi Sándor elbeszélő költészetének. Mikszáth Kálmán a XIX. században Új Zrínyiász című művében életre kelti a szigetvári hősöket. Ha ez ma történne, szerinted Zrínyi mi lenne? Talán honvédelmi miniszter? Bankigazgató? Vagy valami más?