Előzetes tudás

Tisztában kell lenned a barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek) fogalmak jelentésével.

Tanulási célok

A tanegység feldolgozása után tisztában leszel a barokk eposz fogalmával és jellemzőivel, megismered a XVII. századi erkölcsi értékeket, boldogulsz majd egy körmondattal is, szövegalkotási készségeid fejlődnek, elmondhatod magadról, hogy ötletes és kreatív vagy.

Narráció szövege

Monumentális, aranytól ragyogó, minden érzékünket mozgásba hozza, széles tablókkal nyűgöz le, tanít, és a kereszténységet hirdeti! Mindez Magyarországon a XVII., vagyis a romlás századában: a barokk az uralkodó stílusirányzat! Jeles képviselői Pázmány Péter és Zrínyi Miklós! Az ország három részre szakadt, és a feudalizmus is hosszú időre konzerválódott. De a negyvenes években fellendült a kultúra. Ma ezért büszkélkedhetünk a fertődi Esterházy-kastéllyal vagy Mányoki Ádám festészetével. A katolicizmus megerősödésével lábra kapott az ellenreformáció. Célja a katolikus egyház erejének visszaállítása volt. A Loyolai Szent Ignác alapította jezsuita rend ezt hittérítéssel és tanítással igyekezett elérni.
A kor jezsuita prédikátora, Pázmány Péter, 1635-ben létrehozta a nagyszombati egyetemet. Ennek jogutóda a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem. A barokk próza nagymestere Imádságos Könyvével járult hozzá a vallásgyakorláshoz, fordítóként a magyar nyelv természetességét igyekezett megőrizni. Hitvitákban vett részt az Öt szép levéllel és a Felelettel. A katolicizmust szolgálta Az Isteni igazságra vezérlő kalauz című enciklopédiájával. Prédikációinak gyűjteménye hatalmas műveltségéről, retorikai tudásáról ad képet. Többek között arra tanított, hogy a fiak miként tiszteljék szüleiket, vagy a szülő hogyan nevelje gyermekét, de int a részegség, a torkosság vagy a fösvénység ellen is.
Pázmány tanítványa maga Zrínyi Miklós. Habsburg-hű és katolikus szellemben nevelkedett. Nagy műveltségéhez a gráci, a bécsi és a nagyszombati egyetem is hozzájárult. 1637-től szülőotthonában, Csáktornyán élt. Innen indult a török elleni hadjáratokba. Bécs kedve szerint használta fel katonai tudását, de igyekezett a hatalomtól távol tartani. Zrínyi fő célja a török kiűzése volt. Rá kellett jönnie: a király szándékai nem esnek egybe az övével. 1664-es halála körül legenda kering: a végzetes sebet ejtő vadkan két lábon járt.
Önmagát elsősorban hadvezérnek tartotta a horvát bán. Erre utalnak katonai kézikönyvei és hadászati írásai: a Tábori kis tracta vagy a Vitéz hadnagy. Szépirodalmi alkotása, a Szigeti veszedelem is a fő célt szolgálta: figyelmeztetni a török veszélyre és példát állítani a kor emberének. Az 1645 és 1648 között született alkotás az Adriai tenger szirénája című kötetben jelent meg. Zrínyi ezzel meghonosította az eposz műfaját a magyar irodalomban.
Zrínyinek számos mintaadója volt a Szigeti veszedelem megírásakor: Homérosz antik eposzai, Ovidius költészete, humanista történetírók, horvát és olasz krónikák, valamint Tasso és Marino, az olasz eposzköltők. A magyar költők közül a vitézi énekmondó, Balassi Bálint hatott rá. A mű középpontjába Zrínyi dédapjának hősies helytállása kerül: Szigetvár védelme 1566-ból. Épp ennyi strófából áll a nagy terjedelmű alkotás. Az író azt a paradox-tételt bizonyítja, hogy a maroknyi magyar sereg felmorzsolódik, mégis győztes a csatát megnyerő törökkel szemben. A hazáért és a kereszténységért halnak mártírhalált, így erkölcsi győzelmet aratnak. A mű embereszménye a várvédő Zrínyi Miklós, a legtöbb szempontból jellemzett hős: kiváló hadvezér és harcos, jó barát, példaadó apa és családfő. Igazi keresztény bajnok, Krisztus nevében nem a világi javak vezérelik, hanem az erkölcsi tisztaság. Így válik Athleta Christi-vé. Költői túlzással olyan tettet vitt véghez, amivel nemcsak egész Európát, hanem a kereszténységet is védte a muzulmán töröktől. Valójában egy végvár élén állt. Háborúja szent háború, halála a vértanúság rangjára emelkedik. A keresztény hit egyik legfontosabb etikai célját valósítja meg, Imitatio Christi-vé magasztosul.
Az eposzt a XVIII. században Kazinczy Ferenc fedezte fel újra. A romantikus költők körében pedig Zrínyi-kultusz alakult ki: a cselekvő hazafit látták benne. Zrínyi méltó elődje Arany János és Petőfi Sándor elbeszélő költészetének. Mikszáth Kálmán a XIX. században Új Zrínyiász című művében életre kelti a szigetvári hősöket. Ha ez ma történne, szerinted Zrínyi mi lenne? Talán honvédelmi miniszter? Bankigazgató? Vagy valami más?

Ajánlott irodalom

Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 9., Korona Kiadó, Budapest, 385-405. o.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision