Az 1970-es évektől jelentkező filozófiai, művészetelméleti, politikai fogalom. Jelentése a modernség utáni állapotra utal. Az irodalomban jellegzetes megnyilvánulása, az intertextualitás (szövegköztiség) abból a felismerésből fakad, hogy már nem lehet olyat írni, amelyet ne írtak volna meg előttünk, tehát az irodalom nem teremtés, hanem a már létező történetek, szimbólumok, képek újrarendezése. Ezért a posztmodern irodalom középpontjában a szövegek közötti párbeszéd áll.