Az emberi cselekvéshez kötődő fogalom, mindazt jelenti, amit tudatosan elérni kívánunk. A késztetéseink adják meg, hogy mire törekedjünk. Ehhez megfelelő eszközöket keresünk. Célunk sikeressége növelhető a gondolkodás és a kommunikáció révén. Arisztotelész az emberi tevékenységet alapvetően célirányos (teleologikus) jellegűnek tekintette, erre építette az etikai rendszerét is (teleológiai etika). Ez az etikai felfogás fontosnak tartja megvizsgálni mind a cél, mind az eszközök helyességét. Ezzel szembehelyezkedik a „cél szentesíti az eszközt” jellegű megközelítés, amit tévesen Machiavellihez kapcsolnak. Kant is tagadja a teleológiai etika létjogosultságát, ugyanis szerinte a céljaink kijelölésében univerzális és humánus elvek kell, hogy motiváljanak.