Előzetes tudás

Ismerned kell a trianoni békediktátum következményeit, a második világháború alatti és utáni Magyarország területi változásait, valamint a szomszédos országok, elsősorban Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió 1945 utáni történetét 1990-ig.

Tanulási célok

Ha ezt a tanegységet megismered, bepillantást kapsz a határon túli magyar kisebbség 1945 utáni történelmébe, és áttekintést arról, mi történt a rendszerváltás óta.

Narráció szövege

A sajtó nap mint nap tudósít a határon túli magyarok helyzetéről. Láthatod az ünnepeiket, rendezvényeiket. Azonban ez nem volt mindig így. A II. világháború után újra tömegesen kerültek a magyarok a határokon túlra. Romániában 1945-ben kimondták minden állampolgár jogegyenlőségét. De a kommunista hatalomátvételkor bebörtönözték a Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ) vezetőit, általánossá váltak az atrocitások, elhurcolások. Az 1952-ben létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt, azonban gyengítették a más területen élő magyarság pozícióit, és felszámolták az MNSZ-t. Megkezdték a magyar iskolák egyesítését a román intézményekkel. 1959-ben ez történt a Bolyai Egyetemmel is. Megpróbálkoztak az erdélyi római katolikus egyház szétverésével. Márton Áron püspök több mint 15 évig raboskodott.
Az 1965-ben hatalomra kerülő Ceaușescu-rendszer meghirdette a kisebbségek beolvasztását. 1968-ban megszűnt a Magyar Autonóm Tartomány. Bevezették az elszállásolási tilalmat, megtiltották a sajtótermékek, könyvek behozatalát. A magyar falvak felszámolására falurombolási programot indítottak. Tőkés László református lelkész felfüggesztették a hivatalából, ez indította el az 1989-es decemberi forradalmat, ami a diktatúra bukásához vezetett. A Ceaușescut, a „Kárpátok-géniuszát” és feleségét kivégezték Az etnikai feszültségek nem csökkentek, 1990. március 19-én Marosvásárhelyen a magyarok és románok között etnikai zavargások törtek ki. 2003-ig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt a legfontosabb magyar párt, de azóta megalakult a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács is. Az erdélyi magyarság napjainkban azért küzd, hogy elnyerje az autonómiát. Az erdélyi magyarság megőrzésében óriási szerepet tölt be Böjte Csaba ferences testvér.
Csehszlovákiában a Beneš-dekrétumok a magyarokat kollektív bűnösként kezelték. A lakosságcsere-egyezménnyel és az erőszakos kitelepítésekkel megpróbálták szétszakítani az egybefüggő magyar közösségeket. Számos magyar politikust koholt vádakkal bebörtönöztek. Esterházy János a börtönben halt mártírhalált. 1949-ben megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (CSEMADOK), de ez is csak a „szocializmus” keretei között képviselhette a magyarság érdekeit. Megváltoztatták a szlovákiai járáshatárokat, a magyarlakta vidékekre szlovákokat telepítettek, így a magyarság a közigazgatási egységekben kisebbségbe került. 25 év alatt 233 magyar alapiskolát szüntettek meg. A rendszerváltás után az önálló Szlovákia 1992-ben elfogadott alkotmánya nemzetállamként határozza meg az országot. Ma a Magyar Koalíció Pártja próbálja a törvényhozásban a szlovákiai magyarok érdekeit képviselni.
Jugoszláviában 1945-ben az újvidéki mészárlás megtorlásaként 20–30 ezer magyart gyilkoltak le. Ezután egy ideig némileg javult a magyarság helyzete. Az új alkotmány egyenrangú tényezőnek tekintette a nemzetiségeket és speciális jogokat is megfogalmazott. 1974-ben a Vajdaság autonómiát kapott. A gyakorlatban azonban ez nehezen működött. 1980-ban Tito halála után még inkább súlyosbodott a helyzet. A térségben a magyarság száma folyamatosan csökkent. A 1990-es években a délszláv polgárháború magyarok tömegeit űzte el a szülőföldjéről. Az egyik legjelentősebb magyar párt a Vajdasági Magyar Párt. A Szovjetunióhoz került Kárpátalján 1945 után több tízezer magyart hurcoltak el munkatáborokba. 1957-től némi enyhülés kezdődött, de lényeges változás nem történt. A kollektív kisebbségi jogok elismeréséről szó sem lehetett. A rendszerváltás után Ukrajna létrejöttével a helyzet még inkább romlott. Az ukrán nacionalizmus erőteljesen lép fel a kisebbségi magyarság ellen.
A Kádár-rezsim kezdetben egyáltalán nem, később kevés eredménnyel próbálkozott a határon túli magyarok megsegítésével. A rendszerváltás után, 1992-ben indult a műholdon sugárzott, külföldön is fogható Duna Televízió adása. Antall József miniszterelnök kijelentette, hogy „lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát”. A jobboldali kormányok a magyar igazolvány és a kettős állampolgárság bevezetésével próbálták meg a magyarság összetartozását erősíteni. Az Európai Unió ellégiesített határai segítenek a kisebbségi problémák orvoslásában.

Ajánlott irodalom

Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó – Ujvári Csaba: Befejezetlen múlt 6. – A globális válság felé 1930 – (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2003.

Adatbank: http://adatbank.transindex.ro/. Az erdélyi adatbankban összegyűjtötték a határon túli magyarok történetének legfontosabb forrásait, anyagait

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Budapest, 2005., 512–522. o.

Vogel Sándor: Rendszerváltás fegyveres összecsapással, http://www.historia.hu/archivum/...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision