Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Melyik erő képes világokat összekötni? Erre válaszol Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeménye. A költő első pályaszakaszában két téma körvonalazódik: a dicső nemzeti múlt és az ember boldogságkeresése. A Zalán futása című eposz hozta meg számára a sikert 1825-ben. Több híres kiseposza is született példul: Cserhalom vagy Eger címmel.
A tündértörténetek már a szerelemre mint a boldogság forrására irányulnak. A Tündérvölgyben Bendegúz fiának, Csabának a kedvesét, Jevét elrabolják. Csaba szerelme keresésére indul, megküzd egy tündérrel, majd visszahozza a lányt a földi szerelem boldogságába.
A Csongor és Tünde 1830-ban keletkezett de kiadását a pesti cenzor megtagadta. 1831-ben Székesfehérváron jelenhetett meg. A mű forrása Gergei Albert XVI. századi széphistóriája: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy szűzleányról. Filozófiai kérdéseket állít a középpontba. Mi adhat értelmet az emberi életnek? Miben rejlik a boldogság? A felvetések az emberiség egészét érintik, ezért a mű emberiségkölteménynek is nevezhető.
Csongor királyfi vándorútról tér haza, de amit keresett, az égi szépet, nem találta. A kertben boszorkára lel, aki elmeséli, hogy éjjelente csodás termést hoz az almafa, de egy tündérlány leszüreteli. A fiú megvárja a tündért, aki a fát azért ültette, hogy találkozhassanak. Boldogságukat Mirígy akadályoztatja: levág a lány hajából, akinek így vissza kell térnie Tündérhonba. Csongor utánaered.
"Sík mezőben hármas út, Jobbra, balra szertefut, A középső célra jut."
A hármas útkereszteződésben találkozik a három ördöggel, akik az örökségükön marakodnak. Köpönyegük láthatatlanná tesz, a csizma az ostorral megsuhintva bárhova elrepíti viselőjét. A hármas úton három vándor tűnik fel, akik a polgári világ három kiteljesedési lehetőségét képviselik. A Kalmár a pénz, a Fejedelem a hatalom, a Tudós pedig a tudomány megszállottja. Csongor nem tart egyikkel sem, Tünde kis lábnyomait kívánja követni. Társául szegődik Balga, akinek Böske nevű hitvese Ilma néven Tündét kíséri.
Csongor versenyfutásra bírja az ördögöket. A tét a három varázseszköz. Csakhogy azokkal közben ő távozik. Balga szekerén ülve húzatja magát az ördögfiakkal. Cserébe megígéri, hogy Csongor nyomára vezeti őket. A Hajnal birodalmában a kővé változott Mirígyet rakja a maga helyére, hogy gazdájához siethessen. A felsült manók Miríggyel szövetkeznek. Tünde és Ilma találkoznak kedveseikkel, de a Hajnal birodalmában a szerelmesek csak délben beszélhetnek. Kurrah, az ördög Mirígy utasításait követve fogságba ejti Balgát, ruháit ellopja. Balgának adva ki magát álomporral altatja el Csongort. A délben érkező Tünde nem tudja felébreszteni kedvesét. Balga kiszabadul. Találkozik Ledérrel, akit Mirígy Tünde hajával ékesített fel, hogy elcsábítsa Csongort. A terv nem sikerül. Mirígy egy jóskúthoz csalja a szerelmeseket. Tünde a kútba tekintve Csongor hűtlenségéről kap hamis képet. Balga számára étkek röppenek fel a mélyből, Csongornak egy lányalak.
Tünde, az égi lány az Éj birodalmának asszonyától tudja meg, hogy Csongor földi világával együtt az öröklét helyett a mulandóságot választotta. A két világszint, ég és föld jelenléte miatt kétszintes drámáról beszélünk. Csongor a lányalakot követve ér a hármas úthoz. Csalódott, amikor a csábító alak eltűnik. A három vándor újból előkerül. A Kalmár szegény, a Fejedelmet legyőzték, a Tudós megőrült, tehát a polgári világ mindhárom kiteljesedési lehetősége kudarcot vallott.
Az almafánál Mirígyet az ördögök rabul ejtik. Csongorral is így tesznek Tündétől jutalmat várva. A tündér eloldatja Csongort. A szerelmesek újbóli egymásra találásával ér véget a történet. Vörösmarty a beteljesült szerelemben jelöli meg a lét értelmét. Tünde és Csongor személyében két világot egyesít: az eget és a földet.