Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Gyere velem, meghívlak egy képzeletbeli sétára! Megnézzük, milyen volt az élet a XIX. és a XX. század fordulóján, a „boldog békeidőkben”. Talán megértjük, miért is hívta így ezt a korszakot az utókor.
Egy zakatoló világba csöppenünk, amelyet áthat az állandó változás. Az élet minden területén felgyorsult a haladás: minden modernizálódik, könnyebb vagy éppen gyorsabb lesz. Az ipari találmányok a mindennapok tevékenységeit is könnyebbé teszik.
Otthon a háztartásban időt nyerünk. A konyhában használhatunk már gyufát, de az Amerikai Egyesült Államokban van már elektromos főzőlap is. Ha nem akarunk főzni, akkor ehetünk készételeket vagy betérhetünk egy vendéglőbe is. Ez már nem csak a gazdagok kiváltsága.
Egyszerűbb lett a mosás is, otthon már használhatunk mosógépet, de ha nem fér el a lakásban, hívjuk a mosodást, megfizethető áron dolgozik. Gyorsabb lett a vasalás, a varrás és a kerti gyepet is gépekkel tarthatjuk karban. Több időnk lett magunkra: már festhetjük őszülő hajunkat vagy betérhetünk a közeli borbélyhoz.
A XX. század elejére nőtt a jólét, javultak az életkörülmények, a társadalom egyre nagyobb tömegei élnek jobban az előző generációkhoz képest. Főként a középosztály életszínvonala javul gyorsan. A növekvő keresetek és az egyre több szabadidő a szórakozás új formáit hívják életre. Na, hova menjünk, mit csináljunk?
Kimehetnénk a parkba piknikezni vagy csónakázni egyet. Vagy mit szólnál, ha leruccannánk a tengerpartra? Hoztál fürdőruhát? Az sem baj, ha nem. Elmehetünk egy áruházba, és vehetünk egyet. Na, nem a Harrod’s-ba (herodzba), oda csak a felső tízezer jár. Inkább egy szerényebb áruházba, egyre több van belőlük a városban. Sőt, ki sem kell mozdulnunk! Képzeld, vannak már áruházi katalógusok is, amelyekből árut rendelhetsz.
Ha inkább otthon akarsz pihenni, akkor vegyünk újságot vagy kölcsönözzünk ki egy jó regényt a közkönyvtárból! De társasjátékozhatunk is, ha van hozzá kedved.
Én inkább mozognék egy kicsit! A városban már rengeteg sportolási lehetőség van: lehet biciklizni, korcsolyázni, teniszezni, golfozni.
Tudtad, hogy már létezik a versenysport is? Egy sor klub alakult az egyes sportágakban, és bajnokságokon mérik össze az erejüket.
De ennél is szenzációsabb az olimpia! A francia Coubertin (kuberten) báró találta ki, hogy az ókori olimpiák mintájára rendezzék meg újra az országok közötti sportviadalokat. 1896-ban Athénban volt az első újkori olimpia. Azóta minden sportoló álma, hogy egyszer első legyen egy ilyen versenyen.
Tudtad, hogy az 1900-as olimpián már nők is versenyezhettek? A sportban elég hamar kivívták a jogaikat: íjászatban, teniszben, futballban, hokiban is sorra alakulnak a női csapatok.
Nem így a politikában és a családban! Bár az álom az, hogy egyenjogúságot kapjanak ezen a téren is, de ezért az utcára kell vonulniuk.
A tudomány is nagy léptekkel fejlődik. Az újságok sorra Charles Darwin evolúciós elméletéről cikkeznek. Na, gondolhatod, mekkora a felhajtás körülötte! Még hogy az ember az állatvilágból származzon! Ezt nagyon kevesen hajlandók elfogadni.
A másik új elmélet, amely felkavarta a tudományos életet, az emberi lélekkel kapcsolatos. Egy osztrák pszichiáter, Sigmund Freud azt állítja, hogy a lelki problémákat a tudatalattiba nyomjuk le, de ezek hosszú beszélgetésekkel (pszichoanalízissel) felszínre hozhatók és gyógyíthatók.
Azért, ha megnézzük jobban a modern társadalmat, akadnak problémák is. Az emberek között egyre elterjedtebb az elidegenedés érzése. A nagyvárosban már nem ismer mindenki mindenkit, ahogy ez régen egy faluban volt. Nem nyújt támaszt a közösség. Nagy a veszélye annak, hogy az ember magányossá válik. Ez hozta magával a kiábrándulás érzését és a dekadenciát. A filozófiában ezekről a jelenségekről Schopenhauer és Nietzsche ír. Bár nem lehetünk biztosak abban, hogy minden kortársuk megérti őket!
Valami esti programot is kinézhetnénk. Elmehetnénk például színházba, koncertre, mulatóba, cirkuszba vagy moziba. Látod, milyen zsúfoltak az esti utcák?
Az emberek tényleg jól éltek, és boldogok voltak a századfordulón. Nem is sejtették, hogy hamarosan vége szakad ezeknek a boldog békeidőknek, és fájdalmas évek köszöntenek Európára.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Száray Miklós: Történelem III. középiskolák 11. évfolyam. Nemzetek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013.
Martin Roberts: Európa története 1789–1914. Akadémiai Kiadó, Budapest 1992.
Kaari Utrio: Éva lányai. Az európai nő története. Corvina Kiadó, Budapest, 1989.
Rubiconline, Názer Ádám: Harc a női jogokért. Szüfrazsettek, http://www.rubicon.hu/magyar/old...