A rendszerváltozás eredményei, és, ami azóta történt

Az 1989. október 23-án kikiáltott harmadik köztársaságban élsz. Ami azóta történt, az már a te életednek a része is. 1989 őszén az Országgyűlés az elfogadott népszavazási törvény alapján, az SZDSZ és a FIDESZ kezdeményezésére, kötelező népszavazást írt ki 1989 novemberére. Ez volt az ún. „négy igenes népszavazás”. A Munkásőrséget és a munkahelyi pártszervezeteket már feloszlatták, az MSZMP vagyoni elszámoltatását megkezdték. Jelentősége már csak a köztársasági elnök választásának volt. A résztvevők 50,07 %-a szavazott a parlamenti választások utáni elnökválasztásra. Az 1990 tavaszán tartották az első szabad országgyűlési választásokat, ahol 42,4 %-kal az MDF nyert. A rendszerváltó országgyűlésben 1990. május 23-án az MDF, az FKgP és a KDNP koalíciója alakított kormányt Antall József vezetésével.
Mivel még így sem érték el a 2/3-os arányt, így pártközi megállapodás született az MDF és az SZDSZ között. Csökkentették a kétharmados többséghez kötött törvények számát. Bevezették az ún. konstruktív bizalmatlansági indítványt és elfogadták, hogy a köztársasági elnököt az országgyűlés válassza meg. Köztársasági elnöknek Göncz Árpádot jelölték, akit 1990. augusztus 3-án meg is választottak, és 2000-ig, két cikluson keresztül töltötte be a tisztséget. Az új országgyűlés megszüntette a szovjet típusú „tanácsrendszert”, elfogadta az önkormányzati törvényt. Az önkormányzati választásokra 1990 őszén került sor.
Az Antall-kormány október 25-én az olajár-növekedés és a szovjet olajszállítás akadozása miatt benzináremelést jelentett be. A taxisok, miután a döntést nem vonták vissza, autóikkal az ország több pontján megbénították a forgalmat. Az SZDSZ és az akkori FIDESZ is a blokádot támogatta. Az akció sértette a gyülekezési jogot, de Göncz Árpád „polgári engedetlenségnek” minősítette azt, és a taxisblokád résztvevői közkegyelmet kaptak. 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor a záhonyi–csapi hídnál hagyta el Magyarországot. Ennek emlékére nyilvánította 2001-ben az országgyűlés június utolsó szombatját a Magyar Szabadság Napjának. A kommunizmusban meghurcoltak kárpótlása is megkezdődött. Megindult a központilag vezérelt privatizáció az Állami Vagyonügynökség és utódszervezetei lebonyolításával. A privatizáció során jelentős állami tulajdon került magánkézbe. Mind a kárpótlás, mind a privatizáció sikeressége a mai napig vitatott.
Az egyre romló gazdasági helyzetben a reálbérek csökkentek, nőtt a munkanélküliség. Antall József 1993-ban meghalt. Utódja Boross Péter lett, aki a koalíciót még egyben tudta tartani, de a kormány rossz megítélésén nem tudott változtatni. Az 1994-es választásokat az MSZP nyerte. A miniszterelnök Horn Gyula lett. Az MSZP egymagában is képes lett volna kormányozni, de koalícióra lépett az SZDSZ-szel, így 2/3-os többséggel rendelkeztek. A gazdasági helyzet romlását 1995-ben a pénzügyminiszterről elnevezett Bokros-csomaggal kívánták megoldani, amely megszorításokkal kezelte a válságot. Az életszínvonal csökkenése ennek ellenére folytatódott. A megszorítások miatt 1996-ban a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóját is visszafogott ünnepségek kísérték.
1998-ban a Fidesz Magyar Polgári Párt nyerte meg a választásokat. Orbán Viktor alakított kormányt. Az FKgP-vel és az MDF-fel együtt kormányoztak. 2000-ben ünnepeltük a magyar állam fennállásának millenniumát. Ugyanebben az évben választották köztársasági elnöknek Mádl Ferencet, akit 2005-től Sólyom László követett a tisztségben. 2002-ben ismét a FIDESZ kapta a legtöbb szavazatott, de koalíciós partner híján nem tudta a parlamenti többséget biztosítani, így az MSZP–SZDSZ koalíció alakított kormányt Medgyessy Péter vezetésével. A rendszerváltás új nemzetközi kapcsolatokat nyitott. 1999-ben a NATO, 2004-ben az Európai Unió vette fel Magyarországot a tagjai közé. 2011 januárjától fél éven keresztül Magyarország először látta el az Unió soros elnöki tisztét. 2013. január 1-jétől lépett életbe a Magyar Alaptörvény, amely a Rákosi Mátyás kommunista vezető által 1949-ben kiadott és a rendszerváltáskor, 1989-ben demokratikus elvek szerint módosított alkotmányt váltotta fel. Az Alaptörvény a történelmi hagyományok nyomán az ország nevét Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta. Ebben az országban élsz te is.