Nagy civilizációk és vallások a Távol-Keleten

Egy mondás szerint a világ fejlődéséhez elsősorban négy találmány járult hozzá: a papír, a nyomtatás, a puskapor és az óra. Ez a négy dolog pedig az ókori Kína találmánya. Ezek mellett a Távol-Kelet a jógáról és a harcművészetekről, a Közel-Kelet népei az egyistenhitről és a betűírás megalkotásáról váltak híressé.
Az ókori Kína más kultúrák hatásaitól elzárva fejlődött. A Himalája, a Csendes-óceán, délen őserdők akadályozták a megközelítést. Északon épült fel a hegyek között a kínai Nagy Fal. A Huangho és a Jangce völgyében Kr. e. 1500 körül jöttek létre királyságok, melyek több ezer jelből álló, fogalmakat jelölő írást fejlesztettek ki. A Jin és a Jang, a természet két fő ellensúlyozó erejének hite mellett Kung Fu-ce az erkölcsi nevelést, míg a taoizmus az emberi élet és a természet összhangját hirdette. A hadakozó királyságokat a Kr. e. III. században a Csin állam első császára egyesítette. Egységesítette az írást és befejezte a 2500 km hosszú kínai Nagy Fal építését. Sírjában, a föld alatt több ezer életnagyságú agyagkatonát találtak. A kínaiak kezdtek teát termeszteni, selyemrongyokból készítették az első papírt, majd ezt követte a nyomtatás. A puskaport csak tűzijátékra használták. Ismerték az iránytűt, a porcelánt, az orvoslásban pedig az akupunktúra módszereit alkalmazták.
India több szállal kapcsolódott a Közel-Kelethez. A Kr. e. III. évezred közepén az Indus folyó völgyében fejlett városi kultúra jött létre, széles utcákkal, csatornázott és vízvezetékes, fürdőszobás házakkal. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a sumérokkal. Városaik 800 év után a klímaváltozás miatt elnéptelenedtek. Kr. e. 1500 körül nyugat felől az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó árja népek törtek be a Gangesz völgyébe. A rádzsák vezette államokban a társadalom a hinduizmus vallása szerint foglalkozási csoportokra, varnákra vagy kasztokra tagolódott. A brahmanák adták a papok, a tudósok, az ügyvédek rétegét. A második csoport a harcosokból állt, a harmadik a kétkezi munkásokat, földművelőket jelentette. A rendszer legalján a sudrák, a szolgáló népek álltak. Indiában a házasságkötés tiltott a kasztok között, viszont az egy kasztba tartozók közösségi összetartó ereje nagyon erős. A lélekvándorlás tana szerint a halál után valamilyen más alakban születünk újjá, lelkünk az örökkévalóságig fennmarad. Kr. e. 500 körül egy gazdag herceg, Gautama elhagyta a családját, „megvilágosodása” után neve Buddha lett, és tanítani kezdett. A buddhizmus szerint a cél lemondani a vágyakról, megszabadulni a szenvedéstől és elérni a nirvána, a lélek teljes megsemmisülésének állapotát. A buddhizmus nem fogadta el a kasztrendszert sem. Népszerűségét jelzi, hogy Kínában, Japánban, Tibetben is elterjedt.
Kr. e. 1200 körül vasfegyverekkel felszerelt hajós népek rohanták le a Közel-Keletet. A zűrzavaros korszakban a föníciaiak Türosz és Büblosz tengerparti városaiból indulva kereskedőtelepeket hoztak létre a Földközi-tenger medencéjében. 22 mássalhangzót jelölő írásuk megkönnyítette a tudás terjedését is. Egy másik nép, a héber Egyiptomból vándorolt be Palesztina területére, erről a Bibliában Mózes könyvei tudósítanak. Dávid és Salamon rövid életű királyságát követően Izrael és Júda néven két zsidó állam jött létre. Kr. e. 800 körül a jeruzsálemi templomban már elterjedt Jahve isten kizárólagos tisztelete. Istenfogalmuk egyetemessé vált, nem ismertek el más isteneket, így kialakult a monoteizmus. A zsidó vallás két jelképe a hatágú Dávid-csillag és a hétkarú gyertyatartó. A hatalmi űrt betöltve Mezopotámiában a vasfegyverekkel, ostromgépekkel felszerelt asszírok egyesítették a termékeny félhold területét. A leigázott népeket deportálták, azaz lakóhelyükről más területre szállították. Asszíria összeomlása után, Kr. e. 550 körül jött létre Kürosz perzsa király országa, amely Egyiptomtól az Indusig terjedt. A perzsa birodalomban a hatalmas távolságok miatt királyi út épült, melyen 25 kilométerenként postaállomások voltak. A perzsák számos népet magában foglaló állama a vallási türelemre épült. A perzsa vallás szerint a jó és a rossz küzdelme irányítja a világot, papjai, a mágusok pedig a szent tüzeket őrizték. A hitnek ezt a változatát nevezzük vallási dualizmusnak.