A problémamegoldó gondolkodás

Négy egyenes vonallal kösd össze a pontokat, anélkül, hogy felemelnéd a ceruzát! Meg tudtad oldani? Ha nem, akkor nézd meg jól, ugyanis volt egy trükk a megoldásban: túl kellett húzni a vonalat a pontokon ahhoz, hogy mind a 9 pontot egy vonallal össze tudd kötni. Valójában most nem is az a fontos számunkra, hogy meg tudtad-e oldani a feladatot, hanem az, hogy mit éreztél, mit gondoltál? Hogyan kezdtél neki, amikor megláttad az adott problémát? Van, aki el sem kezdi, mert nem sikeres az ilyen feladatokban, s nem akar újra kudarcot vallani. Van, aki élvezettel keresi a megoldást. A problémamegoldás azonban nélkülözhetetlen a tanulás során, ez fejleszti gondolkodást is. Nézzük, hogyan!
A problémák megoldását néha csak utólag értjük meg: később esik le a tantusz. Ezt nevezzük aha-élménynek. Ez is fejleszti a gondolkodásodat, de nincs mód ezt mindig megvárni, vagy nincs mindig valaki, aki megmutatja neked a helyes utat. Ki kell alakítanod a problémák megoldásának az általad legjobban használható módját!
A játékokkal is lehet fejleszteni a gondolkodási képességedet. Oldj meg sok fejtörőt, nyelvi és logikai feladványt, vedd elő a társasjátékaidat! A mozgás, sport, ügyességi játékok szintén tanítanak gondolkodni.
A probléma nem valami elkerülendő, hanem megoldásra váró helyzet, mint sokszor az életben is. Az a helyzet, ahol van cél, de nem ismerjük a hozzá vezető utat. Ennek a helyes útnak a megtalálása maga a problémamegoldás. Kezdheted az útkeresést próbálgatással, ez a próba- szerencse tanulás, de ez összetett problémáknál általában nem elégséges. Ilyenkor jó, ha lépésekre bontod a gondolkodási fázisokat, így közelebb kerülsz a megoldáshoz. Nézzük meg egy példán át, hogy problémamegoldó gondolkodást hogyan és milyen lépésekre tudod bontani!
A probléma most legyen az, hogy rosszul állsz matekból, fenyeget a bukás veszélye. Ez maga az első lépés. Fogalmazd meg letisztultan, röviden a problémát saját magadnak! A második lépés az, hogy tisztázod, te mit gondolsz a probléma okáról. Például nem érted az órai magyarázatot vagy nem fordítasz elég időt az otthoni gyakorlásra, esetleg sokat hiányoztál és egy korábbi rész kimaradt, az gátol a készülésben. Láthatod, hogy a különböző okok, különböző megoldási utakat vázolnak eléd. Ezután megoldási tervet kell készítened. A lépések kidolgozása is fontos. Tegyük fel, hogy azért állsz bukásra matekból, mert nem érted az órai magyarázatot. Ebben a helyzetben segítséget kérsz valaki olyantól, aki is el tudja magyarázni az órán történteket (barátodtól, a szüleidtől). Ez az év végéig tartó folyamat lesz. A negyedik lépés maga a megoldás, vagyis neked el kell járnod ezekre az alkalmakra és meg kell fogalmaznod, hogy mi is volt az órán az a pont, ahol megint elveszítetted a fonalat. Az utolsó fázis, amikor ellenőrzöd a terv végrehajtását. Vagyis, ha év végén nem buktál meg matekból, mert szorgalmasan készültél a vizsgádra, akkor a terved sikerült.
A problémamegoldó gondolkodás fázisai tehát: a probléma megfogalmazása, véleményem a problémáról – okok keresése, megoldási terv készítése, megoldás, ellenőrzés.
A gondolkodásodat vitával is nagyon jól fejlesztheted, hisz eközben meg kell fogalmaznod érveidet, vagy el kell magyaráznod másoknak, hogy te miért is jutottál arra következtetésre, miért az a véleményed. Eközben a magad számára is világosabbá válik saját gondolatmeneted. Ez persze nem veszekedést jelent. A jó vitában érvelni kell az igazad mellett, cáfolni, bizonyítani, meg kell győzni a partneredet. A vitázást lehet tanulni.
Mindezekért mondhatják, hogy a siker fejben dől el. Ez nagymértékben igaz a sportolókra is, akiknél a testi edzettségi állapot csak egyik része a sikernek. Ha nem tud megfelelően koncentrálni az adott pillanatban, akkor nincs siker. Amikor te is versenyre készültél, biztos érezted, hogy gyakran nemcsak fizikailag fáradtál el, hanem szellemileg is. Ilyenkor mindennél fontosabb, hogy összeszedetten tudj gondolkodni. Nagyon jó, ha előrelátó vagy, képes a problémamegoldó gondolkodásra, hisz a 100 méteres síkfutás távja is egy megoldandó probléma.