A sport hajnala

Mit gondolsz, mikor kezdett az ember sportolni? Milyen indíttatásból? Milyen sportokat űztek eleinte? Mi motiválhatta az embereket a sportra? Többféle elmélet is létezik, ismerkedjünk meg velük!
Az energiafelesleg-elmélet szerint az ókorban jutott az ember először szabadidőhöz. Az így keletkező energiafelesleget pedig aktív mozgás formájában vezette le. A játékelmélet megközelítése szerint az ember, ahogyan a legfejlettebb emlősök is, játékos. A természetében ott van a versengés szeretete és a játékosság is. Mások szerint a sport szakrális, spirituális eredetű. Ez azt jelenti, hogy vallási szertartásokból, az őskori-ókori hiedelmekhez kapcsolódó tevékenységekből alakult ki. Később elvesztette eredeti spirituális céljait, és maga a mozgásforma lett a lényeg. Ha belegondolsz, mindhárom elmélet igaz lehet. Mindegyik ott állhat valamilyen mértékben az ókori civilizációk sportjai mögött.
A legkorábbi tárgyi bizonyítékok az ókori sportéletről a Kr.e. III. évezredből maradtak ránk, Egyiptomból. Ezeken a váza-, fal-, és barlangrajzokon úszó, futó, birkózó embereket láthatunk. Az idő előrehaladtával kialakultak más sportok is. Megjelent a vadászat, a vívás, az ökölvívás, az evezés is. Egyiptomban a vallás kiemelkedő szerepet játszott, minek következtében a tánc is igen magas szintre fejlődött. A többi ókori társadalommal szemben a nőket is a férfiakhoz hasonló jogok illették. Ezért a nők is űzhettek sportokat, Hathor (hátor) papnői pedig mindenkit elkápráztattak akrobatikus táncukkal.
Egyes régészeti leletek tanúsága szerint Krétán már a Kr. e. II. évezredben felfedezték az „extrém” sportokat. A bikaugrás a minószi kultúrában jelentős esemény volt. Technikailag a szekrényen végrehajtott kézen átfordulásra hasonlított a dolog, néhány apró eltéréssel. A szekrény funkcióját például egy élő bika látta el. Szemből futottak neki, és a fején vagy a szarván kitámasztva lendültek át a bika háta felett. A dolog természetesen nem volt veszélytelen, sok ifjú lelte így halálát. Ennek ellenére, vagy éppen emiatt népszerű sport volt Krétán, ezenfelül a gyakorlat végrehajtói gondos és szakszerű előkészítésben részesültek, ami fejlett testkultúrára utal.
Mindenképpen említést érdemel két nagyon ősi civilizáció, amelyek tőlünk ugyan távol esnek, ám igen jelentősek. India és Kína, két hatalmas területű birodalom, ahol már a Kr e. III–II. évezredben megjelentek olyan sportok, amelyek a mai nyugati ember számára is értéket jelentenek. Indiában a hadviselés ugyanúgy alapját képezte a sportnak, mint máshol, így a lovaglás és a fegyveres gyakorlatok alapvetőek voltak. Viszont a társadalom vallási-filozófiai berendezkedése miatt a szellemi sportok is fontosak voltak, mint például a csaturanga, az indiai sakk, amely harcászati stratégiára nevelt. Továbbá az Ájurvéda, a jóga és a tánc az egészséges életmód alapját jelentették. Kínában is, mint minden keleti kultúrában, a szellemi teljesítmény is fontos érték volt, legismertebb táblás játékuk a go volt. A fiúgyermekek intézményes nevelésére nagy hangsúlyt fektettek. A fizikai sportjaik nagyon széles skálán mozogtak, hiszen szinte mindent felöleltek. Csak néhányat említenénk: úszás, tánc, fegyveres harc, birkózás, kungfu, vadászat, kocsihajtás, dárdavetés, labdajátékok, amelyek közül sokan a a csu-küh nevűt tekintik labdarúgás ősének. Látható tehát, hogy a sport ilyen vagy olyan formában, de már sok ezer évvel ezelőtt is fontos szerepet töltött be az emberek életében.