MOB – magyarok az első olimpiákon

Mi az a MOB? Mikor, hol, ki hozta létre és miért? Mi a feladata? Hogyan szerepeltek a magyar sportolók az első olimpiákon? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.
Az olimpia napjainkban is a legrangosabb és legnépszerűbb sportesemény. Alapeszméje a népek közötti béke és barátság, a nemes és sportszerű vetélkedés. Ezt hivatott támogatni az 1894-ben létrejött Nemzetközi Olimpiai Bizottság, azaz a NOB és az egy évvel később létrejött Magyar Olimpiai Bizottság, a MOB. Mindkét szervezet alapító tagjai között találjuk Kemény Ferencet, akinek Pierre de Coubertinnel (pier dö kubertennel) együtt az olimpia hagyományainak az újjáélesztése volt a célja. Az ő közreműködésükkel rendezték meg Athénban 1896-ban az első újkori olimpiát, amelyen már magyar sportolók is részt vettek. A MOB lett hazánkban az olimpiai játékok előkészületeit, a sportolók felkészítését és részvételét irányító szervezet, a működése azonban nem volt mindig zavartalan. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette a szervezet függetlenségét. Az Országos Testnevelési Tanács egyik szakbizottságává minősítették le. 1948-ban pedig a kommunista párt elvette a háború után újjáalakult MOB önállóságát. Innentől kezdve a szervezet mintegy 40 éven át csak papíron létezett. 1989 júniusában a testület visszanyerte az önállóságát és a függetlenségét. Ez természetesen nem spontán módon jött létre. Jelentős szerepe volt benne Schmitt Pálnak és Kovács Pálnak. Schmitt a NOB tagja és akkori főtitkára volt, Kovács Pál pedig hatszoros olimpiai bajnok kardvívó, a nemzetközi sportélet elismert alakja. Kettejük együttes munkássága tette lehetővé, hogy a szervezet ismét függetlenné váljon a politikától.
A MOB feladatai napjainkban kiterjednek a versenyzők körében végzett, a dopping káros hatásait bemutató széleskörű felvilágosító, nevelő munkára is, ezen kívül a sportolók nevezésére és felügyeletére, valamint irányítására az olimpiai játékokon.
„Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett”– mondta 2005-ben Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke. Ez a kijelentés nagy részben köszönhető olimpikonjaink eredményes szereplésének. Már 1896-ban, az első újkori olimpián is remekül szerepelt a magyar küldöttség. Hat sportolónk 5 éremmel tért haza. Mindkét aranyat Hajós Alfrédnak köszönhetjük. Rövid- és hosszútávúszásban szerezte őket. Az 1900-as párizsi olimpiáról 17 sportolónk 5 éremmel tért haza. Az aranyat Bauer Rudolf szerezte diszkoszvetésben. 1904-ben, Saint Louis-ban (széjnt luiban) 4 sportolónk 4 érmet szerzett. Mindkét aranyat Halmay Zoltán úszó nyerte. Az 1908-as londoni olimpián 9 érmet szereztünk. A 3 aranyból 2-őt Fuchs Jenő szerzett vívásban, egyet pedig Weisz Richárd birkózásban. 1912 Stockholm. 8 éremből 3 arany. A 3-ból két aranyat ismét Fuchs Jenőnek köszönhetünk. A 3. aranyérmet Prokopp Sándor szerezte hadipuska fekvőszámban. 1916-ban az első világháború miatt elmaradt az olimpia. 1920-ban Antwerpenben pedig nem versenyezhettek a sportolóink a háborúban betöltött szerepünk miatt. 1924 Párizs. 10 magyar érem, ebből 2 arany. Halasy Gyula sportlövészetben és Pósta Sándor vívásban szerezte. 1928 Amsterdam. 9 érem, köztük 4 arany. Tersztyánszki Ödön egyéni és csapat kardvívásban, Keresztes Lajos birkózásban, Kocsis Antal ökölvívásban és Mező Ferenc művészeti versenyekben taroltak.
Láthatod tehát, hogy mind a MOB, mind pedig a magyar sportolók kezdettől lelkesen támogatják az olimpiai mozgalmat és vesznek részt a játékokon.