Tanulási célok

A keleti harci jellegű sportok közül a cselgáncs, mint olimpiai sport része a hazai testnevelés-képzésnek. Így érettségi követelmény is.

Narráció szövege

A XX. század második felében a keleti – japán és kínai – harcművészetek és küzdősportok egyre ismertebbé és népszerűbbé váltak Európában és Amerikában is. Ezek közül is kiemelkedik a cselgáncs, azaz a judo (dzsúdó), amely az 1964. évi olimpia óta szerepel a játékok programjában. A sportág Japánból származik. 1882-ben egy Kano Jigoro (Kanó Dzsigoró) nevű 22 éves harcművész egyszerűsítette le a több száz éves múltra tekintő ju-jutsu harcművészeti ágat. A ju-jutsu a japán szamurájok összes harci tudását tömörítette. Kanó Dzsigoró felismerte a XIX. század végén, hogy a japán császárok a szamurájok szerepét háttérbe szorítják az USA-barát külpolitika miatt. Dzsigoró úgy gondolta, hogy a szamurájok tanításaiból, a busidóból minél többet kell továbbörökíteni. Ezért a ju-jitsuból elhagyta a fegyveres részeket, és az összes olyan harcmodort, amely közvetlen sérülésveszélyt jelent. Célja volt egy olyan sportág megalkotása, melyet biztonsággal lehet űzni, és amely az egykori szamurájok szellemiségét hordozza magában. Dzsigoró mester az 1938-ban bekövetkezett haláláig tanította a gyerekeket és felnőtteket a cselgáncsra, és tanítványai Európában és Észak-Amerikában folytatták művét. A népszerűsége okán 1964-ben Tokióban felvették az olimpiai programba, és mivel nemcsak a japán szurkolók tetszését nyerte el, a sportág a mai napig fontos része az olimpiai játékoknak. A sportág sikerének fontos oka, hogy az olimpiai és világbajnoki éremtáblázaton nagyon sok nemzet szerepel. Természetesen a japán bajnokok száma a legmagasabb, de a győztesek között számtalan európai, ázsiai, észak- és dél-amerikai nemzet sportolója feltűnik. Azaz nem lehet a sportágra ráhúzni, hogy szűk világi elit uralja. Ezáltal a versenyek mindig nagy nézettség mellett zajlanak. A cselgáncs egy 15x15 méteres szivacs alapú, félkemény talajon zajlik, melynek Tatami a neve. A két sportoló mezítláb, pamut anyagból készült nadrágot és kabátot viselve küzd egymással. A ruha elnevezése Judogi (Dzsúdó-gi). A különböző pontértékű akciók: dobások, gáncsolások, feszítések lehetnek. A felek nem ütik, nem rúgják egymást. Az akciókra adható pontok is japán kifejezések, és növekvő értékű sorrendben így következnek: koka, yuko, wasari, ippon. A küzdő felek célja, hogy az ellenfélen ippont hajtsanak végre, vagy összességében magasabb értékű akciókkal rendelkezzenek.
Magyarország is büszkélkedhet már olimpiai aranyéremmel. Kovács Antal 1992-ben Barcelonában győzött a 95 kg-osok súlycsoportjában. Ezzel egyébként a cselgáncs az egyetlen olyan olimpiai sportág, amelyben hazánknak 1 aranyérme van. De jó eséllyel nem lesz így sokáig, mivel itthon is egyre növekvő népszerűségnek örvend a sportág. Utánpótlás terén egy tradicionális magyar sport is irigykedhet a judo-ra (dzsúdóra), és a sikerek is egyre nagyobb bizakodásra adnak okot. Elég csak a 2012-es londoni olimpiára visszatekintenünk, ahol Ungvári Miklós ezüst, és Csernoviczki Éva bronzérme mellett, Joó Abigél és Karakas Hedvig egyaránt 5-ik helyen végzett.
A keleti küzdősportok mindegyike a Távol-keleti harcművészetekből, azok pedig a különböző katonai profilú életmódokból alakultak ki. Nagyjából a Kr.u. V. századra tekint vissza az indiai eredetű kung-fu harcművészet, mely egyben életforma is. A kung-fu-t Kínában tökéletesítették, és ma már kínai sportnak tekintjük. Az évszázadok során számtalan ága alakult ki, melyek közül a legjelentősebb a saolin kung-fu. Ezt buddhista szerzetesek örökítik nemzedékről nemzedékre.
A saolin kung-fu nem vált versenysporttá, megmaradt egy keleti szellemű életmódnak, a saolin szerzetesek kincsének.
Ellenben a kung-fu egy másik ága a XIX. században eljutott Japánba, ahol igazi versenysporttá vált. Az „üres kéz”, japánul karate szó is utal a sport lényegére. A harcművészek fegyverek, segédeszközök nélkül, kizárólag testük használatával mérkőznek meg. A karate sportban – a judo-val (dzsúdóval) ellentétben – engedélyezettek az ütések és a rúgások is. A sportág világszerte ismert és elismert, nem meglepő módon 2013-ban bekerült a hét sportág közé, melyek közül végül kiválasztották a legfrissebb olimpiai sportágat. Ez ugyanekkor még nem a karate lett, de feltételezhető, hogy rövid idő kérdése csak az olimpiai debütálás.

Kapcsolódó fogalmak

Ajánlott irodalom

Magyar Judo Szövetség, http://www.hunjudo.hu/

Magyar Judo Szövetség, A sportág 2012 londoni eseményei, http://hunjudo.hu/index.php?opti...

Magyar Olimpiai Bizottság, http://www.mob.hu

Magyar Olimpiai Bizottság, Sportági olimpikonok listázása, http://www.mob.hu/olimpiai-sport...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision