Előzetes tudás

- Sportágtörténet
403

Tanulási célok

- Az alábbi videó megtekintése során rendszerezetten megismerkedhetsz az atlétika ugró- és dobó versenyszámaival. A sportág legnagyobb alakjainak ismerete pedig része az általános műveltségnek is.

Narráció szövege

Már az ókori olimpiák idején megjelentek olyan dobó- és ugróversenyek, amelyek nagyon hasonlóak a mai atlétikai versenyszámokhoz. Az újkori olimpiákon többféle ügyességi számok szerepeltek, melyek közül néhány lemorzsolódásával, – mint például a helyből távol- és magasugrás-, vagy éppen a kétkezes gerelyhajítás – kialakult a végleges repertoár. A felnőtt atlétika versenyeken így 4 ugrószám a távol-, magas, hármas- és rúdugrás, és 4 dobószám a gerelyhajítás, súlylökés, kalapács- és diszkoszvetés található, mindkét nem számára azonosan. Továbbá kombinált számként a nőknek hétpróba, a férfiaknak tízpróba teszi teljessé a sportági lehetőségeket.
Az ugrások közül a távolugrás az, melyet bizonyítottan már az ókorban is űztek. Az első újkori versenyeken, így az olimpián is, még helyből ugrásként rendezték. Ám az I. világháborút követően már nekifuthattak a versenyzők. Nem is meglepő, hogy gyakran a legjobb sprinterek közül kerültek ki a legjobb távolugrók. Berlinben, 1936-ban Jesse Owens nyerte a távolugrást és a 100 méteres síkfutást. Ez a bravúr Carl Lewisnak kétszer is sikerült. Először 1984-ben Los Angelesben, majd 1988-ban Szöulban. A távolugrást még kétszer 1992-ben és 1996-ban is megnyerte. 1999-ben a NOB az évszázad sportolójának is választotta. A távolságra törekvő ugrások közül a hármasugrás maradt meg az atlétika versenyszámai között. Az első újkori olimpián is szerepelt szám történetében négy duplázót is találunk. A szovjet Viktor Szanyejev azonban 3 győzelmével a legeredményesebb. 1968 és 1976 között nem talált legyőzőre. Mellette Jonathan Edwards tekinthető a leghíresebb hármasugrónak, hiszen 18,29 méteres világcsúcsa 1995 óta él. A magasugrás történetének legfontosabb momentuma egy technikai forradalmasítás. Az 1960-as évekig ugyanis az atléták vagy lépő-, vagy hasmánt, esetleg ollózó technikával lendültek át a léc felett. Aztán 1968-ban az amerikai Dick Fosbury a közönség és a riválisok teljes döbbenetére, háttal a lécnek homorítva emelkedett a magasba. Mivel ez győzelmet ért számára, egyre többen tanulták el új stílusát. Ma már minden atléta a Fosbury flop-pal tanulja a magasugrást. A nőknél és a férfiaknál is igen hosszú életű rekord van érvényben. Előbbi 209 cm, melyet a bolgár Kosztadinova ugrott 1987-ben. Utóbbi 245 cm, melyet a kubai Sotomayor 1993-ban állított fel.
Szintén az első újkori olimpia óta része az atlétikának a rúdugrás. Fontos szabályismereti kérdés, hogy a rúd mérete és keménysége is változhat. A növekvő magasságokban egyre keményebb eszközzel lendülnek magasba az atléták. A hölgyeknél Jelena Iszinbajeva a világcsúcstartó 506 cm-rel. Férfiaknál a legendás Szergej Bubka 614 cm-es, 1994-ben ugrott világcsúcsát Renaud Lavillenie döntötte meg 2014. február 15-én Donyeckben, 616 centiméterrel.
A négy dobószám közül a diszkoszvetés és a súlylökés már az 1896-os játékokon is szerepelt. Előbbiben a férfiak 2 kg, a nők 1 kg súlyú szerrel versenyeznek. Utóbbinál a férfiak 7257 grammos, a nők 4 kg-os súlygolyót löknek.
Harmadik dobószámként a kalapácsvetés 1900-ban jelent meg az olimpiai játékokon. Ez a legsikeresebb magyar atlétikai szám, 5 bajnokkal a harmadikak vagyunk a ranglistán, az USA és Szovjetunió mögött. A kalapács 7,26 kg súlyú, 1,2 m hosszú. A gerelyhajítás 1908 óta része az olimpiák atlétika versenyeinek. A szer a férfiak esetében 260, a nőknél 220 cm hosszú. Jan Zelezny nevét illik ismerni a sportbarátoknak. A magyar edzővel versenyző cseh atléta 1992 és 2000 között háromszor lett olimpiai bajnok, és 1998-ban állította fel a máig élő 98,48 méteres világcsúcsot. Miatta is módosítottak a gerely súlyán, hiszen a 100 méter közeli dobások komoly veszélyt jelentettek az atlétika stadionban tartózkodó versenyzőkre és bírákra. Az atlétika összetett száma – hasonlóan az ókori pentathlon, az újkori öttusa és a triatlon sportágakhoz – arra hivatott, hogy a legsokoldalúbb sportolót jutalmazza. A férfiaknál a tízpróba 4 futó, 3 dobó és 3 ugró számból áll. A nők hétpróba versenyeit a 200 és 800 m-es sík, és 100 m-es gátfutás mellett a súlylökés, gerelyhajítás, távol- és magasugrás számok alkotják. A verseny végeredményét egy a számokra lebontott pontozásos rendszer alapján hirdetik ki. A többpróbát külön nehezíti, hogy a 7 illetve 10 számot két nap alatt kell teljesíteniük az atlétáknak.

Ajánlott irodalom

MASZ, Az atlétika története, http://www.masz.hu/index.php?opt...

Nemzetközi szövetség, www.iaaf.org

Nemzetközi szövetség, Rekordok és aktuális világranglista, http://www.iaaf.org/records/topl...

MOB, Magyar olimpikonok sportági bontásban, http://www.mob.hu/olimpiai-sport...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet

Hozzászólások