Előzetes tudás

Sportágtörténet. Az atlétika versenyszámainak kialakulását a sportágtörténeti tanegységben taglaltuk.

Tanulási célok

Az alábbi videó megtekintése során rendszerezetten megismerkedhetsz az atlétika futó és gyalogló versenyszámaival. A sportág legnagyobb alakjainak ismerete pedig része az általános műveltségnek is.

Narráció szövege

Az atlétika nem egy sportág, hanem egy sportágcsalád, melyet további részekre osztunk. Az atlétika futó-, ugró- és dobószámokból áll, de léteznek az ezek kombinációiból létrehozott többpróba versenyszámok. Bár futómozgás nincs benne, a gyaloglás a futószámokhoz tartozik. Gyalogló mozgásnak az minősül, ha a versenyzőnek legalább egyik lába minden pillanatban érintkezik a talajjal. A gyaloglók technikájának fejlődése mára egy olyan mozgásformát eredményezett, mely sokszor káros az egészségre, a csípőízület megnövekedett terhelése miatt. Ráadásul a rövidebb 20km-es táv mellett a hosszabb, 50km-es táv az atlétika leghosszabb versenytávja.
A maratoni futást leszámítva az olimpiai játékokon minden futó számot stadionban rendeznek. Ezek száma igen magas, nemenként is több mint tíz versenyszámról beszélünk. Az optimális versenyzői alkat és a felkészülési módok szerint sprintszámokról, középtávról, és hosszútávú futásról beszélhetünk.
A sprintszámok közé soroljuk a 100 és 200 m-es síkfutást, valamint a női 100 m-es és a férfi 110 m-es gátfutást. Továbbá a 400 m-es síkfutást és gátfutást. Ezek az egy perceken belüli versenyszámok a gyors izomrostokban bővelkedő sportolók felségterületei. 1936-ban Jesse Owens volt a berlini olimpia sztárja. Az USA-nak nyert aranyat három egyéni és egy váltószámban. Hozzá mérhető népszerűségnek a szintén amerikai Carl Lewis örvendhetett, aki egyetlen sportolóként 4 olimpián is nyert ugyanazon számban. Igaz, ez nem a 100 m volt, hanem a távolugrás, amit 1988 és 1996 között uralt. A 200 és 400 m legendás alakja Michael Johnson volt, szintén az Egyesült Államokból. Nem csak világcsúcsairól és érmeiről, de egészen különleges – már-már viccesnek mondható – futótechnikájáról jegyezte meg az utókor. Napjaink egyértelműen kiemelkedő sporthőse azonban a jamaicai Usain Bolt, aki 9,58 mp-es 100 méteres világcsúcsával nem beírta, hanem bevéste a nevét a történelemkönyvekbe.
A közép- és hosszútávfutás rendkívüli képességeket igényel a gyorsasági-állóképesség fejlesztés és versenytaktikai terén. A 800 métertől 10 km-ig terjedő síkfutás versenyeinél sokszor milliméterek döntenek. A fizikai felkészültség mellett, hatalmas taktikai viadalokat is hoznak ezek a küzdelmek. A két világháború között a finn Paavo Nurmi volt a középtávfutás sztárja, 9 olimpiai aranyérmével és szinte beteges szerénységével. Szintén európai távfutó volt a II. világháborút követő időszak példaképe. A négyszeres olimpia bajnok cseh Emil Zatopek, az 1952-es Helsinkiben rendezetett olimpián maga mögé utasított mindenkit 5 és 10 km-en. Maratoni távon is győzedelmeskedett. Ez a bravúr, azóta sem sikerült senkinek.
És ha már a maratont említjük. A Kr.e. 490-es marathon-i csata emlékére már az első újkori olimpián megrendezték a maratonfutást. Ez személyesen Pierre de Coubertin (pierr de kuberten) báró ötlete volt. Mivel 1896-ban Athén volt a házigazda, a futók a legenda szerinti útvonalat tehették meg. A maratonfutás váratlan szenzációvá vált. A maratoni futás hivatalosan 42,195 méter hosszú, holott Marathón és Athén távolsága mindössze 39 km. Hogy lehet ez? A válasz: 1896-tól 1924-ig hat olimpián hat különböző távot futottak, mivel nem tudták a korabeli technikai eszközökkel pontosan kimérni és megtervezni a futópályákat. Az 1924-es párizsi játékokon a szervezők mindenképpen olyan távon akarták rendezni a versenyt, amely korábban rögzítésre került. Ekkor azonban csak az 1908-as londoni olimpia pontos útvonalát tudták rekonstruálni és lemérni, így ez vált a hivatalos maratoni távvá. Egy futót kiemelve kezelünk a bajnokok közül. Abebe Bikila, Etiópia nemzeti hőse, mesébe illő figura volt. Szegény családból származott és az 1960-as olimpiáig az atlétika világában senki nem hallott róla. A mezítlábas futó azonban nemcsak Rómában, de négy évvel később Tokióban is győzött első duplázóként. Jó eséllyel 1968-ban is nyert volna, ám tragikus autóbalesete tolószékbe kényszerítette, és 41 évesen a baleset következményeként elszenvedett agyvérzésben halt meg. Az etióp császár halálának napját nemzeti gyásznappá hirdette, és temetésére az általa híressé vált ország 75.000 lakosa ment el leróni tiszteletét.

Kapcsolódó fogalmak

Ajánlott irodalom

MASZ, Aktuális magyar rekordok, http://www.masz.hu/index.php?opt...

Nemzetközi szövetség, www.iaaf.org

Nemzetközi szövetség, Versenyszámok (angolul), http://www.iaaf.org/disciplines

MOB honlapja, www.mob.hu

MOB, Magyar olimpiai bajnokok, http://www.mob.hu/olimpiai-bajno...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision