Tanulási célok
Narráció szövege
A sportkarriered lezárása távoli dolognak tűnhet, mégis érdemes végignézni a videót, mert sok hasznos információt megtudhatsz belőle, és nemcsak a sportéletedre vonatkozóan. Amíg benne vagy, talán nem is gondolsz arra, hogy egyszer a versenyzésnek is vége lesz. Pedig az élsportolói karriered az életednek csak egy szakasza. Meglepő módon épp az rejti magában a legnagyobb veszélyt, hogy nem foglalkozol ezzel a kérdéssel.
Nézzük, mik lehetnek a karrier lezárásának az okai! Az egyik elsődleges és leggyakoribb ok az életkor. Az életkor ugyanis hatást gyakorol bizonyos fizikai tényezőkre. Például lehetséges, hogy a testi változások miatt serdülőkorban egy tornász abbahagyja az élsportot. Az életkor előrehaladtával csökkenhet a motiváció. A sportoló úgy érezheti, hogy elérte már a céljait. A következő gyakori ok a sérülés, amely nem tervezett ok. Így sokszor lelki nehézségekkel jár, ha sérülés miatt szakad meg az élsportolói pálya. A sportolók igen nagy százalékának idő előtt kell abbahagynia az élsportot sérülés miatt. A karrier lezárásának harmadik oka lehet a szabadon meghozott, egyéni döntés. Ez a legjobb, mert előre tervezett és a sportoló teljes kontrolljával történik, így a legkevésbé szorongató és a legkevesebb pszichés nehézséget okozza.
A karrier lezárásával együtt járnak pszichés, anyagi és szociális változások is. A pszichés változás érinti az identitást, az önbizalmat és azt, hogy mennyire érzi magát kompetensnek az egyén a további életében. Ha szabad akaratából fejezi be a sportkarrierjét, akkor a sportoló nagyobb eséllyel tud zökkenőmentesen, stabil önbizalomszinttel átállni, és vélhetően van a sportéleten kívül más terület is, ahol el tud indulni a civil életben.
Amennyiben viszont a lezárás kényszerű döntés, nagyban sérülhet az identitás. A sportolóknak sokszor nincsen a sportágukon kívül más, amiben megmérhetnék magukat, amiben ki tudnának teljesedni. Az önértékelésük a sportkarrierjükön és a sportteljesítményük alapul. Ezt egydimenziós sportolói identitásnak hívjuk. Mindaddig nem okoz gondot, amíg az ember tud sportolni, ha azonban váratlanul be kell fejeznie, és nincs alternatív, sportolás utáni életútja, akkor önbizalom problémák, a haszontalanság érzése lesznek úrrá rajta, gyakran szorongásos vagy depresszív tünetekkel. Szociális változások alatt azt értjük, hogy a sportoló elveszíti a sportolói szerepét és státuszát. Itt ismét az a kérdés, hogy van-e a sportolónak a klubján, a csapatán kívül más szerepe és kapcsolatrendszere. Amennyiben igen, úgy tud mire támaszkodni a civil életben is.
Az anyagi változás pedig elsősorban a megváltozott bevételeket jelenti. Akinek a fizetése a sporttól függ, nagy bajba kerülhet, ha hirtelen abba kell hagynia és nincs tartaléka, vagy más bevétele. A család szerepe ebből a szempontból is rendkívül fontos.
A visszavonulással az élet teljesen megváltozik. Szükség van új elfoglaltságra, fenn kell tudni tartani a napi ritmust, amelyet addig az edzések és versenyek rendje szabott meg. Ez ugyan nem tűnik nehéznek, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egy volt élsportoló számára hatalmas feladat.
Ha a személy tervezi a lezárást, kontrollálja az eseményeket, vannak támaszai és kapcsolatai a civil életben, és alternatív elfoglaltsággal is rendelkezik, akkor vélhetően a visszavonulás zökkenőmentes lesz. Ellenben ha az itt felsorolt tényezők nincsenek meg, akkor a visszavonulás stresszes lesz, alkalmazkodási és anyagi nehézségek, családi és társas problémák léphetnek fel, továbbá pszichés zavarok is megjelenhetnek. Nagyon fontos tehát a sportolói identitáson túl, más civil élettel kapcsolatos elfoglaltság, társas kapocs fenntartása is.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Berczik Krisztina: Felkészítés a sportkarrier lezárására és a „civil életformára” történő átmenetre. In: Lénárt Ágota (szerk.): Téthelyzetben. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest, 2002, 141–144. o.