A gyorsaság fejlesztési lehetőségei

Az edzésmunka egyik legösszetettebb feladata a gyorsaságfejlesztés. Igen, gyorsaságot fejleszteni nehéz! Ehhez körültekintő, sok szempontot szem előtt tartó tervezés szükséges. Egyáltalán, kinek van rá szüksége? A gyorsaság fejlesztése még a nem gyorsasági sportágaknál is előnyt jelent mind az edzésmunka, mind a versenyzés tekintetében. Egy hosszútávfutó futótechnikája például gazdaságosabbá tehető gyorsító edzéssel. A gyorsaság megjelenési formái változatosak, és változatos a megjelenési formák kevert aránya is! Kinek gyorserőre, kinek gyorsasági állóképességre, mozdulatgyorsaságra vagy netán villámgyors reakciókra, helyzetfelismerésre van szüksége.
A ciklikus sportágakban, az úszásban, kerékpársportban, futószámokban a gyorsaság az állóképességgel van a legszorosabb kapcsolatban, míg az aciklikus sportágakban az erővel van szoros, funkcionális kapcsolata. Fejlesztésében is e képességformák kerülnek előtérbe.
A gyorsaság a reagálások, mozdulatok, mozgások lehető legrövidebb időn belüli végrehajtását jelenti adott feltételek mellett. A gyorsaság elemi formái, a reagálás időtartama, a mozgások sebessége és a mozgás gyakorisága viszonylag függetlenek egymástól. A gyakorlatban azonban a gyorsaság komplex megjelenésével találkozunk. Gyakorlatai nagyrészt speciálisan sportági jellegűek, mert a gyorsaság az eredményesség szempontjából szorosan kapcsolódik a sportági technikához.
Mivel jórészt sporttechnikához kötött mozgásformákról beszélünk, ezért szinte lehetetlen lenne felsorolni az összes gyorsító gyakorlatot. Két nagy csoportot azonban felállíthatunk. A természetes gyakorlatok körébe elsősorban futó-, ugró-, dobógyakorlatok és sok testnevelési játék tartozik. Például rajtversenyek, utánzó szökdelések, célba és távolba dobó versenyek, futóiskolai gyakorlatok. A másik nagy csoportot a határozott formájú gyakorlatok képezik. A legtöbb gimnasztikai mozgásforma ilyen, hiszen ütemezéssel meghatározott feladatokat kell végrehajtani. Ezenfelül a gimnasztikai mozgásformákból összeállítható olyan gyakorlat, ami mérhető és ezáltal felhasználható a gyorsaság fejlesztésére.
A gyorsaság fejlesztésének összetett, komplex módszere az ismétléses módszer. Ezzel a módszerrel a sportoló gyorsaságát azonos technikájú, mozgásszerkezetű gyakorlatok ismétlésével fejlesztjük. Ezeknek a gyakorlatoknak viszonylag egyszerűeknek kell lenniük, rövid ideig kell tartaniuk, és magas intenzitással kell őket végezni. A gyorsaságfejlesztő gyakorlat olyan legyen, hogy mozgás közben ne a gyakorlatokra, hanem a gyakorlat, a technika sebességére tudjon figyelni a sportoló. A gyakorlatok időtartamának hossza csak olyan mértékű legyen, hogy a befejezés előtt a sebesség csak kis mértékben csökkenjen. A sportoló mindig törekedjen felülmúlni a saját, maximális sebességét, annak rendelje alá a terhelési összetevőket! A pihenési időszakok olyan rövidek legyenek, hogy a központi idegrendszer ingerelhetősége ne csökkenjen jelentősen, annyira legyenek hosszúak, hogy az anaerob funkciók teljesen helyreálljanak! A gyorsasági gyakorlatokat igyekezzünk pihent állapotban végrehajtani, lehetőleg az edzés első felében, a heti edzésprogramban pedig a pihenőnapot követő első vagy második napon végezzük őket!
Az örökletes tulajdonságok, a lassú és gyors beidegződésű rostok aránya előre kivetíti a fejlesztés lehetőségeit és határait. Aki nagyobb arányú lassú beidegződésű izomrosttal született, az nem lehet kiemelkedően gyors. A gyorsaság fejlesztésének gyakorlatai nagyrészt speciálisan sportági jellegűek. Egy sportoló saját lehetőségein belül azonban látványosan fejleszthető a gyorsaság.