A XI–XII. században nagyrészt Nyugat-Európából érkező, főként a túlnépesedés következtében hazájukat elhagyó, Magyarországon letelepülő vendégek. Szabad költözködési, birtokszerzési, vámmentességi, vásártartási joguk volt, és nem voltak kötelesek hadba vonulni sem. Közösségeiket szabadon választott bírók és esküdtek irányították.