Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az Európai Unió gazdasági és politikai kapcsolatrendszeren alapul. Jelenleg 28 európai ország alkotja. Működésének alapelve a jogállamiság, azaz az unió minden lépése a tagállamok által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. Ezek a kötelező erejű megállapodások határozzák meg a közös célokat.
Az uniós jogalkotás több intézmény közös munkája eredményeként valósul meg. Az Európai Bizottság dolgozza ki az új jogszabályokat, amelyeket az Európai Parlament és az Unió Tanácsa fogad el. A bizottság felel az elfogadott jogszabályok végrehajtásáért is. Az átfogó uniós célokat az Európai Tanács határozza meg. Nézzük meg ezen intézmények legfőbb jellemzőit!
Az Európai Parlament az unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye. Tagjai az uniós választópolgárok által ötévente közvetlenül megválasztott képviselők. A parlament vitatja meg és fogadja el az Európai Unió Tanácsával együtt az európai jogszabályokat és a költségvetést, valamint ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a bizottságot. Az egyes tagállamok között nagyjából a népesség arányában osztják el a képviselői mandátumokat. A képviselők politikai hovatartozás, nem pedig állampolgárság szerint alkotnak frakciókat. Az Európai Parlament üléseit Brüsszelben és Strasbourgban tartják, a Parlament Főtitkársága Luxembourgban működik.
Az Európai Unió Tanácsa munkájában az uniós országok miniszterei vesznek részt. Feladatköre kiterjed a jogszabályok elfogadására, a költségvetés jóváhagyására, a szakpolitikák összehangolására, valamint az unió és más államok közötti megállapodások aláírására. A tanácsnak nincsenek állandó tagjai, hiszen az ülésekre minden tagállam az aktuálisan megvitatandó területért felelős miniszterét küldi. A tanács ülésein az unió soros elnökségét betöltő ország érintett minisztere elnököl. A döntéseket általában minősített többséggel hozza meg a testület.
Az Európai Bizottság a szakpolitikák meghatározásával az unió egészének érdekeit képviseli. Feladatai közé tartozik az új jogszabályokra, a költségvetésre vonatkozó javaslatok benyújtása, az elfogadott jogszabályok végrehajtása és az unió nemzetközi képviselete. A bizottság tagjai a tagállamokból kinevezett biztosok. Hivatali idejük öt év, s minden biztos az elnök által meghatározott szakpolitikai területért felel. A bizottságban a javaslatokat a 28 biztos közül legalább 14-nek el kell fogadnia ahhoz, hogy azt továbbküldhessék a tanácsnak és a Parlamentnek. A bizottság székhelye Brüsszelben és Luxembourgban van.
Az Európai Tanács ülései tulajdonképpen az uniós vezetők csúcstalálkozói, ahol meghatározzák a szakpolitikák fő irányelveit és az átfogó politikai prioritásokat. Jogszabályok elfogadására azonban nincs felhatalmazásuk. Évente általában négyszer üléseznek Brüsszelben. Döntéseiket többnyire konszenzussal hozzák.
Az unió működésében kiemelt szerepet játszik még a bíróság és a számvevőszék. A bíróság feladata a jogszabályok érvényre juttatása, a számvevőszék pedig az unió finanszírozását ellenőrzi. Az unió egyéb, intézményközi szervei közül emeljük ki a legfontosabbakat! Az Európai Külügyi Szolgálat az unió kül- és biztonságpolitikájának koordinálásban vesz részt. Az unió pénzügyi politikájáért az Európai Központi Bank felel, a beruházási projekteket pedig az Európai Beruházási Bank finanszírozza. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság feladata a civil társadalom képviselete, a szociális ügyek felügyelete. A Régiók Bizottsága a helyi önkormányzatok képviseletét biztosítja. Az Európai Ombudsman vizsgálja ki az uniós intézmények esetleges hivatali visszaéléseit, de az adatvédelem egy külön biztos feladata. Ezeken kívül még számos szakosított szerv látja el konkrét feladatokat.