Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Az agyunk működése lehetővé teszi, hogy végtelen számú ismeretet tudjunk befogadni, és azok közt kapcsolatot teremtsünk. Működésére az is jellemző, hogy az egyik dologról eszünkbe jut egy másik. Ezt idegen szóval asszociációnak nevezzük. Ha ezeket a kapcsolatok megpróbálnánk lerajzolni, akkor megkaphatnánk a gondolataink térképét. Ez abban segítene, hogy megértsük, mi miről jut eszünkbe, hogyan értelmezte az agyunk a két információ közti összefüggést. Épp ez az, amiért a gondolattérképet vagy angolul mind map-et a tanulásban is jól és sokrétűen tudod használni. Többek között egy tananyag, vers megtanulásában vagy előadásra való felkészülésben is segíthet neked.
A gondolattérkép azért segíti a tanulást, mert vizuálisan, képekben teszi érthetővé az információt. Segítségedre lehet abban is, hogy ki tudd szűrni a lényeget, valamint rávilágít a fontos összefüggésekre. Mintegy emlékeztetőként is jó szolgálatot tesz, egy hierarchikus felsorolás helyett sokkal hatékonyabban segíti az adott témák felidézését.
Nézzük meg, hogyan is kell gondolattérképet készíteni! A gondolattérkép elkészítéséhez végy egy nagy, üres lapot vagy új oldalt a füzetedben! Írd fel középre a témád címét és keretezd be! Erről fog a gondolattérkép szólni, ezt hívják központi képnek. Ebből a középpontból az óramutató járásával megegyező irányban vonalak ágaznak el, amelyek egy-egy olyan szempontot tartalmaznak, amivel a fő téma leírható. Ezek az alcímek. Az ágak tehát egy-egy kulcsszót tartalmaznak, vagyis azokat a gondolatokat röviden, amiről a témánk szól. Ezeket a kulcsszavakat célszerű egy vonalra írni, nyomtatott nagybetűkkel, mert így nem folyik egybe a sok szó. A nyomtatott betűvel írt szavakat az agyunk voltaképp így képként tudja tárolni. A főágakhoz kapcsolódnak a további információk kisebb elágazásokon. Az ágak gyakorlatilag egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak, ez a gondolattérkép váza. Az itt megjelenített információkat ezt követően tovább gazdagíthatjuk. Használhatunk képeket, színeket, mert így érdekesebbé és könnyebben megjegyezhetővé válik. Variálhatunk a betűmérettel is, a nagyobb mérettel a fontosabb dolgokat emeljük ki. Bizonyos ágakat és kulcsszavakat körbehatárolhatunk, amik gondolatilag egy egységet képeznek. Használhatunk nyilakat, szimbólumokat, számokat is, amelyek valamilyen további összefüggést fejeznek ki. A gondolattérkép tehát egy vázlat arról, amit meg szeretnél tanulni, vagy amiről előadást szeretnél tartani. Tartalmazza az információkat, de mutatja a struktúrát, kapcsolatokat, segít átlátni nagyobb összefüggéseket. Mindemellett tükrözi a saját gondolataidat, elképzeléseidet.
Manapság már sok ingyenes szoftver segítségével tudunk gondolattérképet szerkeszteni, de első időkben mindenképpen hatásosabb, ha saját kézzel rajzolod meg.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Gyarmathy Éva: Gondolattérképek, http://www.tmt-tanulas.com/index...
Tony Buzan, a gondolattérkép atyjának honlapja, http://www.tonybuzan.com/
Tanulásmódszertan.hu: Barátod a gondolattérkép, http://tanulasmodszertan.blog.hu...