Az utánpótlás-nevelés szervezeti felépítése

Kedves Sportiskolás! Elérkeztünk egy, a számodra is fontos jelentőséggel bíró témához, az utánpótlás-neveléshez. Bevezetésként tekintsük át az új utánpótlás-nevelési stratégiát!
Az új utánpótlás-nevelési stratégia első elemeként 2001-ben 13 sportággal indult el a Héraklész Bajnokprogram, amely mára már húsz olimpiai sportágat menedzsel.
Bizony-bizony! A Bajnokprogram szakmai feladata szerint a felnőtt kor küszöbére olyan versenyzőket kell felnevelnünk, akik elérik a korosztályos nemzetközi színvonalat.
Ezt a feladatot az egyéni sportteljesítmény növekedésének szenzitív időszakában, a 14-18 éves kor között lehet leghatékonyabban megvalósítani.
A program sikerének legfontosabb összetevője az indulástól biztosított kiszámítható, rendszeres és ellenőrizhető formában felhasznált állami támogatás.
Pegazus! Ne feledkezzünk meg a Héraklész program másik fontos projektjéről, a Héraklész Csillagprogramról sem!
A Héraklész Csillagprogramban 2006 januárjától olyan munkaformák jelentek meg, melyek legfeljebb 23 éves korig biztosítják a rendszeres felkészítés, a nemzetközi versenyeztetés, de egyben a sportolói egzisztenciateremtés feltételeit is. Mondjuk el azt is, hogy a Csillagprogramban regisztrált közel 400 sportoló személyenként átlagosan, megközelítőleg 800.000 forintnyi szolgáltatást vehet igénybe évente.
Most térjünk át az iskolarendszerű utánpótlás-nevelés színterére, a Sportiskolai programra! Jó, ha tudod, hogy a program egy speciális utánpótlás-nevelési rendszer, melynek akarva-akaratlanul, de te is résztvevője lettél. A program az 1-13. évfolyamos tanulók iskolai nevelését és oktatását, továbbá sportnevelését és sportoktatását támogató komplex pedagógiai és sportszakmai rendszert foglalja magába. A köznevelési intézmény a 6-16 éves korig terjedő időszakban a sportoló tanulók tankötelezettségéből fakadó kötelezettségét, és a sportkarrier építésének lehetőségét igyekszik összeegyeztetni és összehangolni. Jelenleg közel tízezer tanuló vesz részt a közoktatási típusú sportiskolai programban, és megközelítőleg ugyanennyi az egyesületi típusúban.
Ne feledkezzünk meg a diáksport utánpótlás-nevelésben betöltött szerepéről sem! A diáksport egyszerre valósít meg közoktatási és egyetemes sportérdekeket, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó feladatokat. A versenysportban és minőségi sportban eredményes fiataloknak több igényük van mozgásra, gyakorlásra. Fontos, hogy ebben a rendszerben a diákok szórakozást és érvényesülési lehetőséget egyaránt találjanak. Ezeket a pozitív hatásokat ti is megtapasztalhatjátok a diáksport színvonalas működése esetén.
Úgy vélem, most már összegezhetjük a témával kapcsolatos ismereteinket. Az utánpótlás-nevelés egy hosszú sportszakmai és pedagógiai folyamat. Fő feladata a széles tömegbázis kialakítása, amely biztosítja a tehetségek kiválasztásának lehetőségét, az adott sportág népszerűsítését és nemzetközi elismertségét. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer egyik lényegi eleme, hogy a gyerekeknek és a fiataloknak egyenlő esélyt nyújtson. A tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig. A versenysportból kieső fiatalokat pedig más rendszerben működtetett, állandó sportolási lehetőségek felé irányítja.