A sporttörvények

Készen állsz egy kis jogtörténeti időutazásra? Igen? Akkor már indulhatunk is. Az ember létének egyik meghatározó jellemzője, hogy az ősidőktől kezdve ideiglenes közösségben, később társadalomban él. Már a társadalom fejlődésének legkorábbi szakaszában felismerték, hogy a nyugodt és békés együttélési viszonyok valamilyen áttekinthető szabályozást igényelnek. A szabályozás szükségességét a közösség egészének és általános érdekeinek védelme indokolta.
Nézzük meg, hogyan alakultak a korábbi jogrendszerek! Az angolszász jog a korai polgári forradalom jogrendszere. Úgynevezett esetjog, tehát a precedens elvére épül. A francia jog a radikális polgári forradalom jogrendszere, ami a tulajdonjog szentségét hirdeti. A német jog a késleltetett polgári forradalom jogrendszere, így a római jog alapelveit vette át. A svájci jog a polgári átalakulás jogrendszere, ezért a legmodernebb jognak tekinthető. A magyar jogrendszer forrásai között hosszú évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott a szokás.
Az általános jogtörténeti áttekintés után szemezgessünk közösen a magyar sporttörvényekből! Gerenday György nevével még biztosan nem találkoztál. Az ő érdeme is volt, hogy 1913-ban megszületett az első magyar sporttörvény elődje, a Lex Gerenday, amelyet a magyar kormány elfogadott és törvénybe is iktatott. Gerenday az akkor gyorsan fejlődő szabadtéri sportok és a testnevelés elkötelezett híve volt. Később a Magyar Athletikai Club elnöke lett. Az általános nemzetközi trendnek megfelelően először a testnevelésről alkotott törvényt a magyar Országgyűlés az 1921. évi LIII. törvénnyel. A törvény megfogalmazza a testnevelés feladatait. Ezen feladatok között megtalálható az egyének testi épségének és egészségének megóvása, valamint lelki és testi erejének, ellenálló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése is.
Magyarországon hagyomány a sport törvényi szabályozása. Az 1950. évi I. törvény rendelkezései szerint a sportigazgatás központi szerve a Minisztertanács közvetlen alárendeltségébe került. A sport társadalmi jellegét az állam közvetlen szerepvállalása kiszorította, a helyi sportfeladatokat a megyei tanácsok irányították.
Kedves Időutazó! Most lassan visszatérünk a jelenbe. Felkészültél? A rendszerváltás utáni 1996. évi LXIV. törvény lényegében sportigazgatási és sportfinanszírozási törvény volt, több jelentős eredménnyel, például bevezette a sportösztöndíj rendszerét. A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény jogilag teljessé tette a sport törvényi szabályozását. Ugyanakkor ez az intézményesített forma túlzott állami beavatkozást jelentett a civil sportszervezetek és a sportági szakszövetségek ügyeibe. A sporttársadalom egyre jobban sürgette a 2000-ben alkotott sporttörvény módosítását.
Magyarország országgyűlése elfogadta az Európai Sport Chartát, és a sportról szóló 2004. évi I. törvényét azzal összhangban alkotta meg. A hatályos sporttörvény figyelembe vette, hogy a sport a modern polgári társadalmakban egyre inkább tömegessé, az emberek mindennapi életének részévé válik: az egészséges életmód alapja, a szabadidő eltöltésének hasznos módja, a prevenció és a rekreáció eszköze. A sportolás ebben az értelemben az Európai Unió tagállamaiban egyre inkább úgynevezett második generációs állampolgári joggá lesz.