A sport és a magyar társadalom

Mielőtt belebonyolódnánk abba, hogy megismerjük, milyen a magyar társadalom viszonya a sporthoz, megtudhatod, mit is jelentenek azok a fogalmak, hogy sport és társadalom. A sport definíciójával kapcsolatosan számos megfogalmazás ismeretes, hiszen sportolni többféle módon, különböző keretek között lehet. Amikor a barátaiddal kimész a parkba futni, kosarazni, tollasozni, akkor is sportolsz. Amikor az iskolában testnevelés órán veszel részt vagy egy sportegyesületben edzésre jársz, mondjuk atletizálni, akkor is sportolsz. Sportolsz akkor is, amikor a családoddal együtt mentek kirándulni vagy síelni. Ha a busz után szaladsz, az azonban nem sport, annak ellenére, hogy jól elfáradhatsz közben. De akkor mi is a sport? Sport minden olyan fizikai tevékenység, amelynek célja a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztése, különböző szintű versenyeken eredmények elérése, és végül, de nem utolsó sorban társadalmi kapcsolatok teremtése.
Mindannyian egy-egy társadalom tagjaként élünk. Életünket a természeti környezetünk és a társadalmi viszonyaink is befolyásolják. A társadalom, amelyben élünk folyamatosan változik. A társadalmi környezet világrészenként és országonként jelentős eltéréseket mutat. Hazánk leginkább a környező nyugati társadalmak és az Egyesült Államok fejlődését követi. A társadalom tehát emberek alkotta csoport, amely megkülönböztethető más csoportoktól tagjainak közös érdeklődése, ismertetőjelei, viszonyrendszere, intézményei és kultúrája alapján.
Az emberiség története a kezdetektől fogva elválaszthatatlan a sporttól, a testmozgástól. A rendszeres, intenzív és erőteljes fizikai aktivitás hosszú évezredeken keresztül részét képezte elődeink mindennapi életének, és kifejezőeszköze lett a társadalmi érintkezésnek, a kultúrának, a hitnek és a vallásnak.
A sport helyzete a társadalom és az egyén életében folyamatos átalakuláson ment keresztül. Ezeket a változásokat az adott kor gazdasági, társadalmi és politikai folyamatai is befolyásolták. A sport az ókori olimpiáktól napjainkig egyre szervezettebbé és szabályozottabbá vált. Az ipari fejlődés, a városiasodás és a szabadidő növekedése következtében a sport mint tevékenység és mint szórakozási forma egyre jelentősebb szerephez jutott. Ezáltal felgyorsult a sport intézményes kereteinek kialakulása. A magyar sport a rendszerváltásig szinte teljesen állami irányítással működött. A rendszerváltás után megnövekedett a sportegyesületek, sportági szakszövetségek önállósága. Az állami támogatás mértéke viszont jelentős mértékben lecsökkent, és a sportszervezetek működési feltételei is fokozatosan romlottak. Az egyesületek és szakosztályok száma ezáltal lecsökkent. Az új gazdasági mechanizmus még nem volt képes eleget segíteni a sport szükségleteinek. Szerencsére ezek a változások a nemzetközi küzdőtéren nemigen érződtek. Sportolóink ezután is jelentős eredményeket értek el. A kialakult kedvezőtlen helyzetet enyhítette, hogy javult az iskolai testnevelés és sport feltételrendszere. Ezzel párhuzamosan pedig elindult az első tornaterem-építési program és szélesedett a diáksport versenyrendszere is. A sportot formáló három főszereplő, az állam, a civil sportszervezetek és a gazdasági társaságok közti kapcsolatok intenzívebbé váltak.
Összegezve tehát megállapítható, hogy Magyarországon az elmúlt két évtizedben a sport társadalmi környezete komoly mértékben megváltozott. Jelentősen megnőtt a kereslet a sport mint iparág iránt, így kiemelt szerepet tölt be a jól működő társadalom életében.