Tenisz

A tenisz elődje egy francia ütős labdajáték volt, amely a XIV. század idején jutott el Angliába. A szigetországban, az 1850-70-es években Herry Gem (Herri Gem) és Walter Clopton Wingfield (Voltör Klápton Vingfíld) – egymástól függetlenül – szabadalmaztatták a mai sportágat, Lawn Tennis (Loun Tenisz) és Royal Tennis (Roujöl Tenisz) neveken. Az első nemzetközi versenyt Wimbledonban (Vimblödonban) rendezték 1877-ben. A wimbledoni verseny azóta is a sportág legnagyobb presztízsű versenye. A sportág hamar meghódította a francia, amerikai és ausztrál felső-osztály fiataljait. 1881-ben megrendezték az első US Opent (jú esz oupön), majd 1905-ben az első Melbourne-i versenyt. Sőt 1900-ban útjára indult a Davis kupa. A nemzetek közötti versengést minden évben megrendezik. A sportág legjobbjai már az első világháború előtt pénzdíjas versenyeken indultak, emiatt az amatőrök számára külön versenyeket hirdettek meg. A Davis kupán hosszú évtizedekig csak az angol, francia, amerikai és ausztrál válogatottak tudtak nyerni. A 4 tenisz nagyhatalom fő versenyei ezért 1933 óta a „Grand Slam” (Grend Szlem) nevet viselik. A legjobbak célja pedig az Ausztrál Open, a Roland Garros, (Roujöl Gerosz) a Wimbledon és a US Open versenyek megnyerése.
Az ITF (áj tí ef), vagyis az amatőrök szövetsége 1913-ban jött létre. Mivel a profik felkészültebb játéktudása egyre nyilvánvalóbb volt, az ITF jelentősége folyamatosan csökkent. 1968-ban az amatőr szövetség engedélyezte a profik indulását is valamennyi versenyen. A nyitást követően négy évvel sikerült rendezni az amatőrök és a profik viszonyát. 1972-ben létrejött a profi tenisz szövetség, az ATP(éj tí pí), melynek minden játékos tagjává válhatott. A hölgyeknél ugyanilyen működéssel WTA (dábljú tí éj) néven jött létre a nemzetközi szervezet. Azóta a legnagyobb versenyeket az ATP és a WTA szervezi. Továbbá az aktuális világranglistát is a fenti két szervezet tartja nyilván, és frissíti hétről hétre.
A teniszmérkőzéseket egyéniben egy 26x9 yard méretű téglalap alakú pályán játsszák. A két térfelet egy a szélén 107 cm, középen pedig 91 cm magas háló választja el. Borítása lehet fű, salak, betonalapú, vagy szintetikus, mely utóbbi főleg teremben használatos. A borítás a labda pattanását befolyásolja, ezáltal igen eltérő felkészültséget igényelnek a különböző pályák. A mérkőző felek célja a labdát úgy átütni az ellenfél térfelére, hogy azt maximum egy pattanás után az ellenfél ne tudja a saját térfélre visszaütni. A mérkőzések a nőknél 2, a férfiaknál – a nagy versenyeken – 3 nyert játszmáig, azaz szettig tartanak. Egy szett megnyeréséhez 6 játékot, azaz game-et kell elérni úgy, hogy az ellenfél nem jut el 5 játékig. A játékokon belül vannak a labdamenetek, melynek érdekes számozása a mutatós órák mintájára alakult ki, pl.: 15 pont, 30 pont, 40 pont. A labdamenetet az alapvonalról szervával indítja a támadó játékos. Az adogatás joga minden játék után cserélődik.
A tenisz kifejezetten a költséges sportágak közé tartozik, hiszen a felszerelések mellett a mérkőzés bírái is növelik a kiadásokat. A meccsek levezetését ugyanis a főbíró mellett vonalbírók is segítik. ATP versenyen minimum 10 vonal- 1 háló-, és egy főbíró közreműködése szükséges. Ennek megfelelően a tenisz mindig is a gazdagabb rétegek, az úri osztály sportja volt. A sportági etikett a XX. század végéig még a versenyzők öltözékét is meghatározta. Fentiekből kifolyólag a teniszt „fehér sportként” is szokták nevezni.
A sportág legnagyobb bajnokait a Grand Slam győzelmeik száma alapján érdemes kiemelni. A férfiaknál a svájci Roger Federer 17 győzelmével előzi meg az amerikai 14-szeres győztes Pete Samprast (Pít Szempreszt) és a 13-szoros győztest Rafael Nadalt (Ráfáel Nádált). Míg a nőknél a 24-szeres bajnok ausztrál Smith Court (Szmisz Kört) és a 22-szeres bajnok német Steffi Graf áll az élen. Őket követi az amerikai Martina Navratilova és Chris Evert 18-18 nyertes meccsel, és a szintén amerikai Serena Williams 17 győzelemmel.
A magyar tenisz generációról generációra egy-egy versenyzőt kitermel a nemzetközi elitnek. Körmöczy Zsuzsa 1958-ban győzött a Roland Garroson, és volt 2. helyezett a világranglistán. Taróczy Balázs 1982-ben a férfi világranglista 12. helyén állt, és párosban nyert wimbledoni versenyt. Míg a nőknél Temesvári Andrea az 1980-as évek végén a női világranglista 7., Szávay Ágnes 2008-ban a 13. helyen állt.