Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Az úszás története egyidős az emberiséggel. Az ókori görögöknél az úszástudás az általános művéltség része; a szabad férfiak tudásának kötelező eleme volt. Az ókori Rómában a fürdőkultúra a fénykorát élte. Igaz, itt elsősorban nem az aktív úszósport gyakorlása volt a legfontosabb. A fürdők inkább a társadalmi-politikai közélet színterei voltak.
A középkor során aztán az úszás – és általában a higiénia – sajnálatos módon háttérbe szorult. Magyarországon ezen a török hódoltság ideje változtatott. Nyugat-Európában egészen Napóleon koráig kellett várni, amikor is elsősorban katonai-hadászati okokból elevenítették fel a vízben való közlekedés módozatait.
Az úszás, mint szabadidősport a XIX. század közepén terjedt el Európában. Hosszabb távok megtételével, rekorddöntésekkel hívták fel magukra és a vízi sportra a figyelmet a vállalkozó kedvű urak. A kor leghíresebb magyar úszója Szekrényessy Kálmán volt, aki 1873-ban átúszta a Gibraltári-szorost, 1876-ban a Boszporuszt, és elsőként úszta át 1880-ban a Balatont. Az utókor az „úszás apostola” kitüntető névvel emlékszik rá.
A versenyszerű úszósportnak az első újkori olimpia adott nagy lendületet. Az 1896-os athéni játékokon a magyar küldöttséget Hajós Alfréd képviselte, aki a jéghideg vízben a 100 és az 1200 méteren is diadalmaskodott. A játékokat követően sorra alakultak az egyes országok úszószövetségei. A Magyar Úszószövetség 1907-ben jött létre. Majd 1908-ban megalapították a Nemzetközi Úszószövetséget, melynek rövidített neve FINA lett.
A kontinens- és világbajnokságok ebben a sportágban sem érnek fel az olimpia presztízsével. Az olimpiákon alakultak ki a végleges úszásnemek és versenyszámok is. A szabadstílusú úszás ma már gyakorlatilag a gyorsúszást jelenti. A kezdetekkor azonban ez még igen változatos képet festett. Az ausztrálok mellett a magyar úszók tartoztak az úszótechnika legsikeresebb fejlesztői közé. A mellúszást először az oldalúszás váltotta fel, majd ezt követte az úgynevezett „magyar tempó”, mely már egészen hasonlatos volt a mai gyorsúszáshoz, csak éppen lábmozgás nélkül. A krallozásos lábtempót az ausztrálok fejlesztették ki. A szabadstílust ezek után már a mellúszástól külön versenyszámként kezelték. S idővel harmadik számként jelent meg a hátúszás, melynél az egyetlen kikötés annyi volt, hogy a versenyzőnek mindvégig a hátán kell maradnia. Negyedik úszásnemként a pillangóúszás alakult ki az 1950-es években. Ezzel vált teljessé a skála.
A versenyek távjai és körülményei szintén igen érdekesen alakultak. Az első olimpiákon még akadályúszás is szerepelt. Az úszás sportcsaládjához tartozik a szinkronúszás vagy műúszás. A „vízi balettként” már a XIX. század végén ismert mozgásforma sokáig küzdött az elismerésért. A FINA végül 1954-ben felvette a sportágai közé, és 1984 óta az olimpiákon is szerepel. A műugrás, amely szintén a FINA alá tartozó sportág, már az 1904-es St-Louis-i játékokon versenyszám volt. A vizes sportágak közül természetesen a mai napig az úszás vonzza a legtöbb nézőt és a sokfajta versenyszámnak köszönhetően a legtöbb versenyzőt is. A 2000-es évektől lehetővé vált a medencékben a víz alatti kamerák elhelyezése, így a televíziós közvetítések az egyik leglátványosabb egyéni sportággá tették az úszást a laikusok számára is. A tudományok fejlődése azonban sajnos az úszósportban is magával hozta a doppingok árnyát. Az 1970-es és1980-as években főként az NDK női úszóit vádolták tiltott szerek használatával. Sajnos csak jóval később bizonyosodott be, hogy sok esetben a vádak jogosak voltak. Ami még tragikusabb, hogy az akkori hidegháborús politikai versengés miatt a legtöbbször a versenyzők tudta nélkül tömték szervezetüket mesterséges szerekkel. Ezek visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indítottak el a sportolók szervezetében. Az új évezredre azonban az úszósportot elkerülték a doppingbotrányok. Ennek is köszönhető, hogy a vízi sportok nézettsége folyamatosan növekszik. A versenyzők és az elért rekordok tisztaságában hinni szerető publikumnak hála, az olimpiákon az úszódöntők nézettsége ma már vetekszik az atlétikai döntőkével.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
MOB, A sportág kiemelt alakjai, http://www.mob.hu/a-legnagyobbak...
MUSZ, A sportág hazai története, http://musz.hu/tartalom/m%C3%BAs...
FINA, Sportág szabályai angolul, http://www.fina.org/H2O/index.ph...