Írjunk esszét!

Háromórányi folyamatos munka: ez a magyar érettségi szövegalkotás része. Sok vagy kevés ennyi idő?
A magyar érettségin elvárt elemző fogalmazást fogjuk most tanulni, nem az irodalmi jellegű esszétípust. Utóbbi szabadabb gondolatmenete, egyénibb stílusa csak az érettségi érvelés típusú feladatában jelenhet meg. Bár ez is csak akkor, ha a téma módot ad rá. Általában nem, mert a megadott feladat szigorú keret, tehát az érvelés választásával sem írogathatunk akármit és akárhogyan.
Egy többoldalas szövegben muszáj meglennie a három nagy makroszerkezeti egységnek: a bevezetésnek, a tárgyalásnak és a befejezésnek. A bevezetésben meg kell jelölnöd azt a tézist, vagyis állítást, amit a fogalmazásban megpróbálsz bizonyítani. Ezt csak akkor teheted meg, ha már gondolkodtál, és valamennyit dolgoztál a kérdésen. Itt mondjuk el, miről fog szólni elemzésünk. A címet nem ismételhetjük el szó szerint, de az értelmét ki lehet fejteni. Érvelő esszében reflektálnod kell a feladatban megadott idézetre is. A legcélszerűbb, ha eldöntendő kérdést formálsz belőle, és eldöntöd, melyik oldalt támogatod; így az érvelésedben egyértelmű lesz, mi a te álláspontod.
A tárgyalás során elemezned kell a tárgyat, leginkább egy irodalmi művet, és az elemzés eredményeivel érvelned a tézised mellett. Az irodalmi mű szöveg, és úgy is kell elemezni. A szerkezeti elemzés gyakran a szöveg témahálózatának feltárása. Amikor például két versszak témája tájleírás, a következő háromé pedig a lírai én érzelmei, akkor az két külön rész. Ezt így el is kell magyaráznod. Persze a két rész között lehet összefüggés, és azt is el kell magyaráznod. Amikor novellát elemzünk, az elbeszélő szövegtípusról tanultakat is ellenőrizzük: az időkezelést és az elbeszélői nézőpontot. Érvelésben a lehető legátfogóbb szempontrendszert alkalmazd, állításaidat mindig támaszd alá, hiszen csak ezáltal válnak érvekké. A bizonyításon túl az esszédnek tartalmaznia kell az ellenvélemény cáfolását is. A szöveg stílusának elemzését szintén tanultad.
Az elemzés során a megszerzett információkból következtetéseket kell levonnod. És mindent meg kell magyarázni, be kell bizonyítani. Vezetned is kell az olvasót, beavatni a gondolkodás és az érvelés folyamatába. Ilyeneket írhatsz: „Vizsgáljuk meg, hogyan érvényesülnek a műfaj szabályai!”, „Térjünk át a stílus elemzésére!”, „A szerkezetről megállapíthatjuk, hogy...”
Hogyan használjuk fel tárgyi tudásunkat? A cél az, hogy ismereteinkből minél többet beépíthessünk a fogalmazásba. Ismerős a mű témája? Akkor hivatkozz azokra a művekre is! Különbségeket is észlelsz? Említsd meg azokat is! Arra azért ügyelj, hogy ha egy hivatkozás erejéig eltérsz a fő témádtól, visszatalálj oda.
Az információkat nem szórhatjuk csak úgy egymás után. Például: „Arany János 1817-ben született. 1846-ban írta a Toldit. Ezzel híres lett. Petőfi is a barátja lett.” Ez a „blokkosított” fogalmazás körülményes és unalmas. Ehelyett az információkat összevonhatjuk igenevekkel és jelzős szerkezetekkel: „Az 1817-ben született Arany az 1846-os Toldival megszerezte az ismertséget és Petőfi barátságát.”
A befejezésben összefoglaljuk a leírtakat. Szólnunk kell a bevezetésben írt tézisünkről, mire jutottunk vele, és milyen más tapasztalathoz jutottunk. Végül kivezethetjük az olvasót a szövegünk világából valamilyen fontos következtetéssel vagy általános állítással.
A szövegnek bekezdésekből, körülbelül 3-5 mondatos egységekből kell állnia. Ez persze lehet kevesebb és több is. A lényeg, hogy minden bekezdés önálló témájú. Ezt a tagolást ne keverd a bevezetésre, tárgyalásra, befejezésre tagolással! Nincs olyan szabály, hogy a bevezetés is egy, meg a befejezés is csak egy bekezdésnyi terjedelmű. Nyugodtan lehet az két bekezdésnyi is, vagy akár három, ha hosszú szöveget írtál.
Az esszéfeladat nagyon koncentrált munkát igényel, ráadásul egyszerre kell idő a piszkozat írására, javítására és bemásolására. A megadott feladat sem kevés, de módod van az olyan szokásos műelemzési szempontokról is írni, mint a cím értelmezése, a műfaj, a szerkezet, az írói életmű vagy a stílus.