Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha az ember kezében minden arannyá változna! Akkor miért nem volt elégedett Midász király, akinek megadatott ez a varázslatos képesség? Miért nem volt boldog Timár Mihály sem, az arany ember, aki minden vállalkozását sikerre vitte? Lássuk két gazdagon is szegény ember történetét!
A magyar Midász, Timár Mihály alakját Jókai Mór alkotta meg Az arany ember című regényében, amelyet 1872-ben írt. A történet az 1820-as években játszódik. Megismerhetjük belőle az író gyermekkorának tipikus komáromi világát. A főszereplő, Timár Mihály lelkében a jó és a rossz csatája zajlik. A dunai kereskedelemmel foglalkozó hajós a Szent Borbála fedélzetén menekíti a kegyvesztett törököt, Ali Csorbadzsit és a lányát, Timéát. Egy eldugott helyen, a Senki szigetén szereznek élelmet, ahol megismerkednek az itt élő Teréza mamával, a lányával, Noémivel és a szigetre rendszeresen látogató Krisztyán Tódorral, aki a törököknek kémkedik. Krisztyán a sziget bejelentésével zsarolja a lakókat.
Ali nem lát más kiutat a maga számára, ezért végrendelkezik, és mérget vesz be. Timárt megkéri, hogy a lányát egy levél és egy ládika kíséretében vigye el Komáromban élő rokonához, Brazovics Athanázhoz. A vörös félholdról kezd beszélni, amikor meghal. A hajó zátonyra fut, a búza elázik, de Timár így is megveszi. Timéával Brazovicsék szolgaként bánnak. Athalie (átáli), Brazovics lánya gonoszul elhiteti vele, hogy Kacsuka hadnagy el akarja venni. Timéa szerelmes a férfiba, aki viszont Athalie kezére és vagyonára pályázik.
Timár az ázott rakomány közt rálel a vörös félholdas zsákban Ali kincseire. Az a terve, hogy megháromszorozza, és átadja Timéának, magával egyetemben. Ugyan a tisztesség szándéka vezérli, de belül egy hang azt súgja neki: tolvaj vagy! Brazoviccsal elhiteti, hogy az ázott búzát eladta, ezért gazdagodott meg. Az ügyet Brazovics bejelentését követően kivizsgálják. A parasztok Timár mellett tanúskodnak, aki szinte ingyen adta nekik a búzát. Timár a búzaügyletben ártatlan, és sok pénzt veszít rajta, de a külvilág felé meg tudja magyarázni a meggazdagodását. Elhiszik neki, hogy ügyesen üzletelt, anélkül, hogy fény derülne Ali kincsének titkára. Arany emberként kezdik emlegetni Tímárt. Minden tervét siker koronázza. A kincset szorgos munkával sokszorozza meg. Ahogy mondani szokás: minden arannyá válik a kezében, ezért is hasonlítjuk Midászhoz. De ki volt Midász? Phrügia (frügia) élvhajhász királya. A kertjében talált rá a részeg Szilénoszra,Dionüszosz öreg nevelőjére, akit visszakísért az istenhez. Midász jutalomban részesült: minden arannyá változott, amihez csak ért.
De vissza Jókai regényéhez! Az egyre gyarapodó Timár Brazovics Athanáz anyagi megsemmisítésére készül, hogy Timéát megszabadítsa a Brazovics-ház gyötrelmeitől. A kormány a gazdák kárpótlása mellett földek kisajátítását tervezi. Timár a monostori szőlőföldek megvásárlásával hívja fel a figyelmet a területre. Brazovics a busás haszon reményében ebbe a földterületbe fekteti a vagyonát. Timár azonban titokban elérte, hogy Monostoron csak sok év múltán indítsák el a kisajátítást. Athanáz a lánya esküvője napján tudja meg, hogy tönkrement, és gutaütésben meghal. Kacsuka eláll a házasságtól, a vagyontalanná vált Athalie többé nem érdekli. A Brazovics-házat Timáron keresztül Timéa kapja meg. Athalie a szolgálatába lép. Timár megkéri a török lány kezét, aki hálából igent mond, bár még mindig Kacsukát szereti. A hűséges feleség hideg márványszoborként él a férje mellett. Timár csak a Senki szigetén érzi jól magát, ahova azóta is visszajár üzleti útjai alkalmával. Ott a nyugalom mellett Noémi szerelme, majd idővel a közös gyermekük is várja. A szigetet megvásárolja Teréza mamáéknak. Krisztyán Tódornak pénzt ad, és Brazíliába küldi, hogy hagyjon fel végre a szigetlakók zsarolásával. Az mégis Komáromban tűnik fel, és utalásokat tesz Timár kettős életére. Kacsuka ezért párbajozik Tódorral. Kettétört kardját Timéának küldi el szerelme jeléül. Athalie egy titkos folyosót mutat Mihálynak, ahonnan kihallgathatja Timéa és Kacsuka beszélgetését. Az asszony megkéri a férfit, ne látogassa többé, pedig nyilvánvaló, hogy nem közömbös iránta. Timár lelkébe mar a jelenet, rádöbben, hogy megvan mindene, de mégsincs semmije se. Ahogy Midász is koldusnak érezte magát: a vagyona ellenére is éhezett, hiszen az étel is arannyá vált a kezében. Timár és Midász egyaránt boldogtalan férfiak.
Timár a balatoni házánál találkozik Tódorral, aki ruhát, pénzt követel. A dulakodás során Tódor a rianó jég alá esik. A halottban mindenki Timárt véli felismerni, aki ezt kihasználva végleg a Senki szigetére költözik, és boldogan élhet Noémivel és Dódival. Timéa a gyászév után házasságra készül Kacsukával. Athalie éjjel a titkos folyosón közelít Timéa felé, hogy megölje, de csak megsebesíteni tudja. Timéa később elolvassa Dódi levelét, amely felfedi a rejtekhelyet. A letartóztatott Athalie még elhinti a lelkében a bizonytalanságot: rajta kívül csak Timár ismerte a folyosó titkát, tehát életben van. Timár Mihály a Senki szigetének paradicsomi idilljébe menekült. Midász pedig a Paktolosz folyóba mártózva szabadult meg a jutalmától. Hátralévő életében Pán, a természet istene előtt tisztelgett.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 295–315. o.
Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10. Korona Kiadó, Budapest, 2006. 453–465. o.