A magyar romantika és a magyar nyelvű színjátszás kezdetei

Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?
….tette fel a kérdést 1821-ben Katona József. Előtte 1790-ben Kazinczy Ferenc emelt szót a nemzeti játékszín szükségessége mellett Hamlet-fordításának előszavában. Hosszú út vezet a magyar nyelvű színjátszás kialakulásáig, menjünk végig rajta! A XVIII. század utolsó harmadától csak lassan indulnak meg a modernizációs törekvések. A polgárság gyenge, az ország a Habsburg Birodalom része. A konzervatív nemesség ragaszkodik az előjogaihoz. A XIX. század elején már jelentkeznek az első reformtörekvések is. A nemzeti tartalmak felerősödnek. A magyar reformkort újabban az 1829–30-as országgyűléstől számolják, amikor először tárgyaltak a modernizációról. Ez alatt értjük a kulturális élet fellendülését, a tudományosság megújulását, a nyelv megújítását és a nemzeti nyelvű irodalom létrehozását. A reformpolitika a 48-as szabadságharcig volt tartható.
E korszak egyben a magyar romantika ideje is. Az 1810-es évektől egész a XIX. század végéig él. A kelet- és közép-európai romantikával rokon, népies színezettel, az 1830-as évektől pedig realista vonásokkal gazdagodik. Ekkor épül ki a magyar irodalmi élet Pest-Buda központtal és intézményi háttérrel, amelyet az Akadémia és a Kisfaludy Társaság biztosít. Az irodalomszervezést a romantikus triász irányítja: Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc és Bajza József. Új értelmiségi kör alakul ki, amelyben az alacsonyabb népréteg fiai is helyet kapnak. Fontossá válik az originalitás, a szerzői jogok rendezése és a magyaros verbunkos zene. Erkel Ferenc révén megszületik a magyar opera.
A romantika idején a magyar nyelvű színjátszás is fejlesztést igényelt. Hallgassuk tovább Katonát!
Csaknem minden fő városokban ezerek meg ezerek feláldozásával magyar nemesek tartják a német theátromot.
A németnyelvűség ellenében Kazinczy Ferenc még elegendő mintának tartotta a német darabok fordítását és magyarosítását. Színdarab magyarul csak a piaristák iskolai színházában szólalt meg.
A színház nem csak társasági együttlétre adott lehetőséget, de erkölcsnemesítésre és a nemzeti nyelv megőrzésére is. Csakhogy:
Első s legnagyobb akadálya a dramaturgia tenyészetének a theatrum nemléte.
Állandó kőszínház nem lévén, vándortársulatok járták az országot. A daraboknak átmeneti építmények, kocsiszínek, nemesi kastélyok adtak otthont. Az első hivatalos társulat Kelemen Lászlóé volt. A Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság 1790-től 1796-ig felváltva játszott a Rondellán és a Várszínházban.
Második akadály a nemzeti dicsekedés.
A nézőközönség inkább azokat a darabokat kedvelte, amelyek a nemzetet előnyös színben tüntették fel. Katona a közízlés alakítását is célba vette.
Harmadik akadály a nyomtatásbeli szükség. Nincsenek tudományos újságjaink… Negyedik akadály a cenzúra. Ötödik akadály a recenzió. Nem léte, hanem nemléte.
A magyar romantika a problémák egy részét orvosolta. A Nemzeti Játékszíni Tudósítás, a Honművész és az Athenaeum olyan sajtóorgánumok voltak, amelyek lehetőséget biztosítottak a recenziók, színikritikák megjelenésére. Vagy éppen pályázatot írtak ki színdarabírásra, ahogy azt az Erdélyi Múzeum című tette. A cenzúra eltörlését azonban még a 48-as forradalmárok követelései között is ott találjuk.
Hatodik és végső gáncsnak kellene tenni a jutalmat.
A romantikus írónemzedék számára az irodalom már polgári megélhetést is jelentett. Igaz, pusztán a művészetből megélni csak keveseknek sikerült. A pályadíjak ebben jelenthettek segítséget.
Kelemen társulata Bessenyei György A filozófus című műve mellett Shakespeare-t, Goethe-t és Schillert is játszott. A Kolozsváron 1792-ben létrejött Erdélyi Magyar Színjátszó Társaságot idősebb Wesselényi Miklós támogatta. Ebből vált ki a második magyar színtársulat csoportja, ahol Katona is játszott. 1807 és 1815 között Pesten, a Rondellán adtak elő. A Pesti Magyar Színház 1837-ben nyitotta meg kapuit, 1841-től Nemzeti Színház néven működött. Társulatok, drámaírók és színészek sora jelzi: a magyar játékszíni mesterség lábra kapott!