A homéroszi eposzok

Képzeld el, hogy 2800 évvel ezelőtt járunk az ókori Hellászban! Ez az antikvitás kora, és az első, írásos formában is fennmaradt epikus művek keletkezésének ideje. Ekkoriban Homérosz műveit hallgatták vagy olvasták a legtöbben. A mai napig szeretnék utánozni, felülmúlni az alkotók az eposzok küzdelmes világát, gondolj csak a Csillagok háborújára vagy a Gyűrűk urára! Ma sem vagyunk biztosak a két ókori főmű, az Iliász és az Odüsszeia alkotójának személyében. Ki volt Homérosz? Élt egyáltalán? Mindkét műnek ő a szerzője? Esetleg több névtelen költő munkájának eredménye a két eposz? Ezekre az úgynevezett homéroszi kérdésekre a biztos választ nem adhatjuk meg neked. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta, aki egyes források szerint vak énekes volt, s a Kr. e. VIII. században élt. Neve költőt jelent.
A két műalkotás világképében lényeges eltérések vannak, ezért az irodalomtudomány mai álláspontja szerint az Iliász és az Odüsszeia írója két külön személy volt, és az utóbbi egy emberöltővel később élt és alkotott. A szájhagyomány útján terjedő genealógiai énekek tekinthetők a két eposz műfaji előzményének. Elképzelhető, hogy a szerző csak összegyűjtötte, összefűzte és lejegyezte ezeket az énekeket, bár a tudatos szerkesztés nem erre utal.
Az Iliász és az Odüsszeia műfaja: eposz, azaz a nagyepikai műnemhez tartozó hősköltemény, mert megfelel az eposzi konvencióknak. Az eposz rendkívüli képességekkel rendelkező hősét természetfeletti lények is támogatják, így visz véghez egy egész közösség sorsára nézve jelentős tettet. Ez az eposz tartalmi követelménye. Az eposz formai követelményei sokrétűek. In medias res, vagyis a dolgok közepébe vágva kezdődik a történet. Ekkor olvashatjuk az INVOKÁCIÓt, valamely istenség (a Múzsa) segítségül hívását. Ezután következik a PROPOZÍCIÓ, a téma megjelölése. A mű során találkozunk ENUMERÁCIÓval, azaz seregszemlével, EPITHETON ORNANSszal, vagyis állandó jelzőkkel. Az istenek cselekményformáló szerepe meghatározó, ezt DEUS EX MACHINÁnak nevezzük.
Az Odüsszeia története ismertebb az Iliászhoz képest, számos film, regény ihletője volt. Az Odüsszeia in medias res kezdetű. Az elbeszélés a történet közepébe vágva kezdődik, az előzményeket csak később tudjuk meg. Odüsszeusznak megengedik az istenek, hogy tíz év bolyongás után hazatérjen Ithakába a feleségéhez, Pénelopéhoz és a fiához, Télemakhoszhoz. A cselekmény két szálon indul: egyrészt Télemakhosz útra kel, hogy hírt kapjon apjáról. Ezzel párhuzamosan Odüsszeusz tutajra száll isteni határozatra, hogy hazainduljon Ithakába. E második cselekményszál szerves folytatásaként Odüsszeusz Alkinoosz király udvarában elmeséli a trójai háborút követő bolyongások történetét. A két cselekményszál a 13. énekben kapcsolódik össze, mikor szinte egyszerre érkezik Ithaka földjére Télemakhosz és Odüsszeusz (bár nem tudnak egymás érkeztéről.) Az eposz második felében Odüsszeusz – fia segítségével –, leszámol a világára törő kérőkkel, felfedi kilétét Pénelopé előtt, s helyreállítja a rendet és a békét.
Nézzük meg a két eposz közötti legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket! Mindkét eposz a Kr. e. VIII. században keletkezett, de az Odüsszeia egy emberöltővel későbbi. Témájuk a trójai mondakörre épül. Azonban az Iliász a görög-trójai háború utolsó 52 napját, vagyis a harc pillanatait, míg az Odüsszeia a hős háború utáni tíz évig tartó bolyongását és hazatérését meséli el, vagyis a béke pillanatait rögzíti. A két eposzban eltérő az istenek szerepe. Az Iliászban még mindent az istenek irányítanak, az Odüsszeiában már korlátozott a szerepük. Az Iliász szerkezete lineáris, kronologikus, a harc előkészületét és a harcot időrendben beszéli el a szerző. Mindkét eposz 24 énekből áll, de az Odüsszeia úgynevezett „Y” szerkezetű, ugyanis több szálon és szintéren folyó események lazább kapcsolatára épül. Retrospektív szerkesztésmód jellemzi, visszatekint a múltba, megbontva ezzel a lineáris időrendet. Mindkét eposz időmértékes verselésű, hexameteres sorokból állnak. Az Iliász központi alakja, embereszménye Akhilleusz. Isteni származású, erő, bátorság fémjelzi. Mivel Akhilleusz számára a hírnév, a becsület a legfőbb érték, ezért a rövid, dicső életet választja a hosszú, nyugalmas, de unalmas élet helyett. Az Odüsszeia embereszményének megtestesítője a bölcs, leleményes Odüsszeusz, aki képes saját sorsát irányítani. Számára a legfőbb érték az életben maradás és a béke megteremtése. Te melyikőjük életét választanád?