Weöres Sándor költészete

Megdöbbentő, de a II. világháború végén, a világméretű katasztrófa tetőpontján megjelent egy olyan mű, amely nyugalmat és tökéletes harmóniát közvetít. Weöres Sándor megírta A teljesség felé című kis könyvét, amelyben több ezer év keleti és nyugati bölcsessége szólal meg. Lássunk egy szemelvényt!
„Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.”
Weöres Sándor filozofikus alkat volt. Nemcsak olvasta, hanem mélyen át is élte a bölcs gondolatokat. Hamvas Béla volt magyarországi tanítója, mestere, az ő gondolatai Weöres életvezetésére és költészetére is nagymértékben hatottak.
Weöres Sándor világlátott ember volt. Sokat utazott, messzi földekre eljutott. Az európai országokon túl járt Indiában és Kínában is. Utazásai, élményei, tanulmányai és a gondolatokban való elmélyülés adták költészetének tartóoszlopait.
Weöres Sándor fordította magyarra a Tao Te King, más néven Az út és erény könyve című bölcseleti írást. Ez a könyv a taoizmus alapkönyve, illetve a saját szerzeményű a Teljesség felé című könyv alapja. Íme, ebből egy részlet:
„Nincs lágyabb, mint a víz, mégis a köveket kivájja: nincs különb nála. A gyenge legyőzi az erőset, a lágy a keményet: az ég alatt mindenki tudja, még sincs, aki valóban felfogja.”
Weöres Sándornak a filozófiai tartalmú írásain és versein kívül számos úgynevezett játékverse is van. A játékvers lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való egybeolvadása. A költő általában szimultán ritmusokat használ. Weöres Sándor Medúza című kötete tartalmazza a híres Rongyszőnyeg ciklus 160 versét. Ezekkel rokon jellegű a Magyar etűdök ciklusa, amely 114 darabból áll. Ezek a művek nagyrészt gyermekversekként váltak közismertté. Eredetileg azonban nem gyermekversnek születtek, hanem a költői kereső-kutató műhelymunka, illetve a Kodály Zoltánnal közösen végzett versritmust és zenei ritmust vizsgáló kísérletezés alkotásai. Ezeket a gyermekverseket újabban játékversnek nevezik. Azért váltak gyermekverssé, mert játékosak. A játék a felnőtt életének is része: felszabadít és bizonyos értelemben gyermekké tesz, egy harmonikus és egészséges állapotot idéz fel. Ezek közé a versek közé tartozik A tündér (a Bóbita, bóbita kezdetű); vagy a Galagonya című gyermekkorunkból jól ismert vers is.
A versjátékokhoz sorolhatók az úgynevezett értelmetlen versek, melyek kiindulópontja a nyelvvel való szélsőséges játék. Például:
„TÉMA ÉS VARIÁCIÓK   Ma szép nap van, csupa sugárzás, futkosnak a kutyák az árokszélen és mindenki remekül tölti az időt, még a rabkocsiból is nóta hangzik. Ma szép sugárzás van, csupa idő, kutyáznak az árokszélek a futkosásban és a nap nótával tölt mindenkit, még a hangzásból is rabkocsi remekel.”
Most egyelőre ennyi, de a variációk még folytatódnak…
Szintén a versjátékok közé tartoznak, de egyúttal bölcsességek is, az Egysoros versek. Ezek afféle képes képtelenségek, mint a Remetebál, a Liliomszörny vagy az egyik leghíresebb: a Tojáséj. Igen, ez az egy szó az egész vers. (feltehetően a legtömörebb magyar nyelvű költemény). Ugyancsak versjátékok a Harminc bagatell darabjai is. Például a Keresztöltés, amely vízszintesen és függőlegesen is olvasható. Tehát így:
kövér béka tavon hintáz árnyék moccan akác ágán habos virág szirom ezer csillag mellett felhő fátyol vagy: kövér árnyék habos csillag béka moccan virág mellett tavon akác szirom felhő hintáz ágán fehér fátyol
Weöres Sándor haikukat is írt. A haiku egy japán műfaj, három sorból áll, és egy természeti jelenséget ír le. Az egész költemény mondanivalója és hangzásvilága összhangot alkot. Íme, egy példa:
„Kerti jelenet A madár elszáll, a gally utána kiegyenesül.“
Weöres talán legizgalmasabb kötete az 1972-ben megjelent Psyché című verses regény, amelyből Bódy Gábor készített (kultusz)filmet. Ebben a műben Weöres kitalált egy XVIII-XIX. század fordulóján élt költőnőt, annak személyiségét, világát, verseit és verseinek magyarázatát. A kötet második része a költőnő fiktív önéletírása és levelezése. A Psyché egyedül álló irodalmi alkotás, egy korszak költészetének, életmódjának, életérzésének, verselésének, nyelvének rekonstrukciója, vagyis újraalkotása, egy elképzelt, de soha nem létezett változatban. Végezetül, íme, egy anekdota Weöres Sándor egyik gyermekvers-kötetéhez: – Sanyika! Negyven rajzhoz verset kéne írni! – kiáltotta a Szépirodalmi Könyvkiadó folyosóján Domokos Mátyás. Weöres odalépett az asztalon fekvő rajzokhoz, s télikabátját le sem véve, megírta a verseskötetet. Weöres Sándort a szó legnemesebb értelmében vett költészet érdekelte. Minden tudását – a filozófiát, a természettudományokat, a történelmet – lírája gazdagításának szolgálatába állította. És soha nem unta meg a kísérletezést.