Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Napjainkban Márai Sándornak talán a legnépszerűbb írása az úgynevezett Füves könyv. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek a mindennapokban köze van az emberhez. Írója tanítani akar tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően.
A Füves könyv utolsó bejegyzése tükrözi az író gondolatait önmagáról:
„Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”
Most, miután lett valami benyomásunk Márai gondolatairól, lássuk, hogyan alakult az író élete a kezdetektől egészen haláláig. Márai 1900-ban született Kassán. 14 évesen elszökött otthonról. Tisztában volt tehetségével, de úgy érezte, hogy környezete nem érti meg. Így írt egyik barátjának 17 évesen.
„Senkim, egy emberem sincs, akihez írhatnék, aki nem utál, vagy akinek nem vagyok közönyös .[…] A legtökéletesebben egyedül vagyok. Én tudom, hogy zseni vagyok. […] Választott ember vagyok, és sokra fogom vinni, vagy semmire sem fogom vinni, de produkálni fogok, érzem, tudom, hogy ez kikerülhetetlen. […] Az életemet eddig is én csináltam, ezután is én fogom csinálni.”
Lázadó kamaszkorát hasonló felnőttkor követte.
Fiatalon Budapesten élt, aztán kezdetét vette a világpolgári élete. Frankfurtba utazott, és ott dolgozott egy neves újságnál. Majd Párizsba költözött feleségével, később visszatértek Budapestre, ahol Kosztolányi szomszédságában laktak. 1945-46-ban nagyobb európai körutat tett.
Mintha valamiféle nyugtalanság űzte volna, két-háromévenként máshol telepedett le. 1948-ban Svájc, 50-ben Olaszország, 52-ben New York, 56-ban München, majd 68-tól Olaszország volt az otthona. 1979-től ismét az USA-ban élt. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Felesége és fia halála után szegénységben, betegen élt, törékeny egészsége miatt alig tudta ellátni magát. Végül önkezével vetett véget életének az egyesült államokbeli San Diegóban, 1989-ben. Márai Sándor volt az emigrációban élő magyarok egyik legkiemelkedőbb alkotója.
Márainak közel 130 könyve jelent meg. Ebből életében közel 70. Tehát rengeteget írt. Elsősorban regényeket, elbeszéléseket és naplót írt. Két leghíresebb regénye az Egy polgár vallomásai és A gyertyák csonkig égnek Lássuk, miről szól az utóbbi!
A történet egy éjszakába sűrített beszélgetés – vagyis inkább monológ – keretein belül játszódik. Közben kibomlanak egy barátság és egy szerelem szálai. Egy éjszaka két idős férfi vacsorázik együtt, két barát, akik közel 40 éve nem találkoztak, s vannak elrendezetlen dolgaik. Gyermekkoruktól fogva barátok voltak, egy katonaiskolába jártak, de mégis teljesen más életet éltek. A két beszélgetőtárs – Henrik, a haláláig hithű katona, a „tábornok”, valamint Konrád, a katonai pályát kényszerűségből választó művész – két szemléletet, két egymásnak mindenben ellentmondó életstratégiát képvisel. A történetnek van egy harmadik szereplője, egy asszony, Henrik felesége, aki már nem él. A beszélgetés hajnalig tart, amíg a gyertyák csonkig égnek.
Ez a könyv nemzetközileg is nagy sikernek örvendett. Németországban 2000-ben lépte túl az egymilliós eladott példányszámot. 2006-ban Londonban bemutatták A gyertyák csonking égnek színpadi változatát Jeremy Irons főszereplésével.
Márai Sándort a XX. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon, külföldön és hazájában egyaránt. Magyarországi elismertségének kialakításában meghatározó szerepet játszott műveinek nyugat-európai, különösen a német, olasz és francia fogadtatása. Márai Sándor napjainkban reneszánszát éli; sorra filmesítik meg műveit, színházi darabjait újra műsorra tűzik.
Ajánlott irodalom
Wikipédia, Márai Sándor élete: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C...
Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006.
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Helikon Kiadó Kft., Budapest, 2012.
Márai Sándor: Füves könyv, Helikon Kiadó Kft., Budapest, 2012.