A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak. Az ország déli határövezetében, majd a török uralom időszakában a Hódoltság peremén alkottak többé-kevésbé egybefüggő védővonalat. A végváraknak kettős funkciójuk volt. Egyrészt a körülöttük, mögöttük fekvő területeket védték és a környékbeli lakosság számára nyújtottak menedéket a betörő ellenséggel szemben, másrészt a nagyobb hadseregek hátában az utánpótlási útvonalak zavarására, megszakítására is volt elegendő erejük.