Előzetes tudás

Ismerned kell az első világháború előtti társadalmi változásokat, a boldog békeidők életmódját, mindennapjait.

Tanulási célok

A tanegységből megtanulod, hogy a két világháború közötti időszakban felgyorsult a századfordulón megkezdődött modernizációs folyamat. A társadalom és az emberek életmódja gyökeresen átalakult.

Narráció szövege

Az első világháború nemcsak a frontokon pusztított, hanem lerombolta a régi társadalmi hagyományokat is. A lövészárkokat megjárt, a háborús traumát elszenvedett fiatal generáció volt a változás, az újítások, a „tömegek lázadásá”-nak legfőbb híve. A húszas évektől megváltoztak a társadalmi viszonyok és a mindennapi élet. A „boldog békeidők” társadalma teljesen szétesett. Nézzük meg, mi épült helyette!
Bár a háború sok mindent megváltoztatott, valójában a korábban elkezdődött folyamatok gyorsultak fel. A fejlett vagy közepesen fejlett országokban tovább csökkent a mezőgazdaságból élők aránya, és nőtt az iparban és a szolgáltató szektorban dolgozóké. Nőtt a városokban élők száma, emelkedett az iskolázottság szintje, és javult az egészségügyi ellátás. A világ össznépessége a húszas években kétmilliárd fő volt, ennek egynegyede európai, bár ez az arány éppen ekkor kezdett el csökkenni. Európában lezárult a népességrobbanás, lassult a népességnövekedés, de nőtt az átlagéletkor.
A tudományos és technikai fejlődés új vívmányai egyre szélesebb körben terjedtek el. Az elektromosságot a háztartásokban már nemcsak világításra, hanem háztartási gépek működtetésére is használták. A műanyag hasznosítása ekkor vált tömegessé: a plexi, a PVC mindennapi tárgyak sokaságában jelent meg.
A közlekedés és a hírközlés fejlődésével „összezsugorodott a Föld”. Tömegessé vált az autó, elterjedt a polgári repülés repülőgépen vagy léghajón.
Az orvostudományban jelentős felfedezések születtek a két világháború között. Rájöttek a vitaminok jelentőségére, a penicillint alkalmazták már a baktériumok ellen, az inzulint a cukorbetegség kezelésére. Fontos védőoltások jelentek meg a sárgaláz, a tetanusz, a tuberkulózis megelőzésére.
A nők helyzetén szintén sokat változtatott a világháború. A nők tömeges munkába állása a háború alatt szükségszerűség volt: a legtöbben kórházi ápolónőként vagy a hadiüzemekben dolgoztak, sokan családfenntartók lettek.
Mindezzel a társadalmi megítélésük is változott: a legtöbb európai országban választójogot kaptak a két világháború között. Igaz, gyakran nagyobb megszorításokkal, mint a férfiak. A politikai jogok persze nem jelentettek teljes egyenjogúságot: a nők általában alacsonyabb bért kaptak, mint a velük azonos munkakörben dolgozó férfiak, és nagyon ritkán jelentek meg politikai, gazdasági vezetői poszton.
A változások éreztették a hatásukat a nők öltözködésében is: elterjedtek a lazább, rövidebb ruhák és az olyan férfias ruhadarabok, amelyek a világháború előtt még botrányt keltettek volna. A hajviseletben a rövid bubifrizura vált divatossá, és egyre több nő dohányzott nyilvános helyen.
Az életkörülmények változásainak köszönhetően – mint az urbanizáció, a fizetett szabadság, a javuló kereseti lehetőségek – egyre többen hódoltak az új szórakozási formáknak. Ilyen volt például a rádiózás: a harmincas években már világszerte tízmilliók hallgatták a mind olcsóbbá váló rádiókészülékeket. Létezett már TV is a korszakban, a televíziózás azonban csak kísérleti stádiumban volt.
A mozikban a némafilmet kiszorította a húszas évek végén megjelenő hangosfilm, és a korszak végén már színes filmek is készültek. A mozi roppant népszerűséget élvezett, a világ minden pontján ismerték a Hollywoodban készült filmek sztárjait: Charlie Chaplint, Greta Garbót. A filmgyártás jórészt üzleti vállalkozás volt, de szép számmal készültek művészi filmek is. A képregények és rajzfilmek sztárjai – Tarzan, Miki egér, Superman – ekkor születtek meg, vagy ekkor váltak igazán népszerűvé.
A zenében világszerte hódított az amerikai eredetű dzsessz és az olyan – a kortársak egy része számára vadnak tűnő – táncok, mint a shimmy (simi), a charleston és a tangó. A korszak kedvenc szórakozóhelyévé a kabaré vált.
A művészeti életben újabb és újabb irányzatok jelentek meg, ilyen volt például a dadaizmus, a kubizmus, a szürrealizmus, a futurizmus, a konstruktivizmus. Ezek az irányzatok nemcsak értetlenséget váltottak ki a közönségből, hanem indulatokat is. A magas kultúra és a tömegkultúra szétválása véglegessé vált.
Semmi sem volt már a régi. A modernizáció felgyorsult, az új az élet minden területén legyűrte a hagyományost.

Ajánlott irodalom

Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006.

Martin Roberts: Európa története 1900–1973. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.

Múlt-kor, Az inzulin felfedezése világraszóló sikertörténet, http://www.mult-kor.hu/20091125_...

Youtube, 1936-os berlini olimpia: Hitler szurkol, http://www.youtube.com/watch?v=o...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision