Kimagasló sportolói és sportemberi teljesítmények

Minden olimpikonról, különösképpen az olimpiai bajnokokról elmondható, hogy kimagasló sportolói teljesítményt nyújt. Akkor mégis mit takar a tanegység címe? Felsoroljuk a valaha volt összes újkori olimpiai bajnokot? Természetesen nem. Csupán néhányat közülük, akik valamilyen módon kimagaslanak a többiek közül a teljesítményükkel. A válogatás természetesen nem lesz teljes, néhány sportág érdekes vagy kiemelkedő versenyzőjét tekintjük át.
Mindenki tisztában van vele, hogy a sportteljesítményt az életkor is befolyásolja, így először azokat nézzük, akik vagy nagyon fiatalon, vagy nagyon idősen lettek olimpiai bajnokok. Az egyik legfiatalabb a román tornasport kimagasló alakja, Nadia Comǎneci, aki mindössze 14 évesen lett háromszoros olimpiai bajnok 1976-ban. A legidősebb olimpiai bajnok Oscar Swahn (oszkár szván), aki 64 évesen még aranyérmet, és 72 évesen is ezüstérmet tudott szerezni lövészetben. Szintén a legidősebb olimpikon címére tör a japán Hokecu Hirosi is, aki a 2012-es olimpiára 71 évesen kvalifikálta magát díjugratásban, de tervei közt szerepel a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpia is.
Vegyük először a legendás finn „futózsenit”, a közép- és hosszútávfutás királyát, Paavo Nurmit (pávo nurmi). 1920 és 1928 között 9 olimpiai aranyat és 3 ezüstöt szerzett közép- és hosszútávokon. Rengeteg világrekord fűződik a nevéhez. Ha már atlétika, mindenképpen említést kell tenni az amerikai Carl Lewisról (kárl luisz), aki a ’80-as években rövidtávfutásban és távolugrásban jeleskedett. 10 olimpiai érme közül 9 arany, és 10 világbajnoki érme közül is 8. Több világrekord fűződik a nevéhez mind futásban, mind fedett pályás távolugrásban. Utóbbiban 65 egymást követő versenyen maradt veretlen, ezzel az egyik leghosszabb sorozatot tudhatja a magáénak. Most nézzünk be kicsit az uszodába, ugyanis minden idők legeredményesebb olimpikonját ott találjuk. Michael Phelpsről (májkl felpsz) van szó, aki a 2000-es évek úszózsenije. Övé a legtöbb – egész pontosan 18 – olimpiai aranyérem, ő szerezte a legtöbb, vagyis 8 aranyat egyetlen olimpia alatt, ebből 7-et világrekorddal, a nyolcadikat pedig olimpiai rekorddal. Nézzünk vissza kicsit a tornacsarnokba, 2012-ig ugyanis egy tornásznő mondhatta magáénak a legtöbb olimpiai érmet. Larisza Latinyina ukrán születésű szovjet tornász ugyanis 3 egymást követő olimpián összesen 18 érmet szerzett, amelyekből 9 volt arany. Magyar viszonylatban a szintén tornász Keleti Ágnes is legnek számít, hiszen 10 olimpiai érmet is begyűjtött, amelyekből 5 arany. Ugyancsak 5 arannyal és a legfiatalabb magyar bajnok címével büszkélkedhet Egerszegi Krisztina. Ha már itthon vagyunk, semmiképpen sem hagyhatjuk ki Gerevich Aladár vívót, akire bátran mondhatjuk, hogy a magyar leg-leg-leg. Gerevich ’32-től ’60-ig minden olimpián részt vett, és mindegyiken győzött kardvívásban. Hét aranyérmével ő minden idők legeredményesebb magyar olimpiai bajnoka. Ő az egyetlen, aki ugyanabban a versenyszámban 6 egymást követő olimpián is győzni tudott. Utolsó bajnoki címét 1960-ban, 50 évesen nyerte, ezzel ő lett a legidősebb magyar olimpiai bajnok is. A nők közül a legtöbb olimpián Rejtő Ildikó vett részt, ’60-tól ’76-ig pontosan 5-ön. Minden alkalommal felállhatott a dobogóra, és ’64-ben Tokióban aranyérmes lett. Mindenképpen említést kell tennünk az egyik legsokoldalúbb bajnokunkról, Hajós Alfrédról, aki úszó, focista, játékvezető, szövetségi kapitány, újságíró és építész volt egy személyben.
A felsorolást még nagyon sokáig lehetne folytatni, hiszen talán ebből a röpke áttekintésből is látszik, hogy az olimpiák csaknem 120 éve alatt rengetegen nyújtottak kimagasló sportolói teljesítményt.