A tudományos és ismeretterjesztő stílus jellemzői és az egyéni kifejezés lehetőségei

Biztosan láttál már dokumentumfilmet az állatokról, földrészekről, vagy voltál már a Planetáriumban, ahol előadást hallhattál a Naprendszerről.
„A Föld kering a Nap körül. Télen napközelben, nyáron naptávolban van. A Nap látszólagos évi pályája az égen az ekliptika.
Ebből a szövegből tájékoztatást kapsz tudományos ismeretekről. Az ilyen tartalmú szövegek a tudományos stílusrétegbe tartoznak. De a tudományos szövegek nemcsak bemutathatnak, hanem megvitathatják az új tudományos ismereteket, vagy megvilágíthatják az összefüggéseket. Annak függvényében, mennyiben igazodnak a befogadók előismereteihez, beszélhetünk ismeretterjesztő vagy szaktudományos szövegről.
Ennél a stílusrétegnél többféle közléshelyzettel, eltérő nyelvi magatartással találkozhatsz. A tudományos szövegek változatos műfajúak lehetnek. Találkozhatsz velük a tankönyveidben, lexikonokban írásos formában, vagy akár szóbeli előadások alkalmával.
Mit nevezünk ismeretterjesztő szövegnek? Figyeld meg a következő cikkrészlet szóhasználatát, felépítését!
„Olaszországi őslénytankutatók nemrég rábukkantak minden idők legrégebbi, megkövesedett ámbráscet ámbrájára. A világszenzációnak számító, talányos ősi bélsárkövületet az Olaszország középső részén elterülő Umbria régióban, Allerona vidékén találták a Perugia Egyetem (Angela Baldanza, Roberto Bizzarri, Paolo Monaco, Roberto Pellegrino, Paola Sassi) és a Camerino Egyetem (Federico Famiani) szakemberei. Az esetről szóló hivatalos leírást Paola Sassi és kollégái a Geology című szaklapban tették közzé. A paleontológusok megállapítása szerint, a leletek a földtörténeti pleisztocén korból valók; úgy 1,75 millió évesek.”
Ha megvizsgálod a szöveg szóhasználatát, megfigyelheted, hogy semleges érzelmi töltetű szavakat használ. Ezen kívül szakszavak, szakkifejezések használata jellemzi, mint jelen szövegben a bélsárkövület, a pleisztocén vagy a paleontológus. Sok adatot szolgáltatnak, láthatóan a tények ismertetését célozzák. Természetesen a pontosság és az igényesség ennél a stílusnál sem maradhat el.
A cikkben jellemző a ténymegállapító kijelentő mondatok, és a többszörösen összetett mondatok használata.
Összességében elmondható, hogy a szöveg világos, áttekinthető. A valóságról adott pontos és egyértelmű kép kialakítására törekszik, logikus ok-okozati összefüggéseket tartalmaz. A gondolatmenet érthetősége és követhetősége érdekében sok logikai kötőelemet használ, gyakoriak az előre- és visszautalások. A szövegek gyakran élnek olyan vizuális eszközökkel, mint ábra, grafikon, táblázat.
De miben különbözik egy ismeretterjesztő szöveg egy szaktudományos szövegtől?
„A központi diskurzustopik mellett azonban beszélhetünk periférikus diskurzustopikokról is, amelyeknek kisebb a hatóköre. A diskurzustopik jelenségéről általánosságban elmondható, hogy a diskurzus több mondatból álló mezoszintű feldolgozási egységeit fogja át.”
Vajon mennyit ért egy laikus érdeklődő a fenti szaktudományos szövegből? Az ismeretterjesztő szövegek a tudományos ismereteket olyan befogadóknak közvetítik, akiknek a témáról nincsenek előismeretei: vagyis az érdeklődő nagyközönségnek és diákoknak. Ezért a szöveg írójának retorikai ismeretekkel is rendelkeznie kell, és törekedni arra, hogy az előadásmódja olvasmányos, érdekfeszítő legyen. A szövegek témája sokféle lehet, a hétköznapi kérdésektől a társadalom- és természettudományi kérdésekig, problémákig felölelhet bármit.
Egy kiselőadás, tanulmány esetén is lehetőséged van megmutatni egyéniséged, akár a témaválasztásban, akár a probléma megközelítésében. De figyelembe kell venned, hogy a szöveged stílusának meg kell felelnie a tudományos stílusra jellemző jegyeknek.