Előzetes tudás

Ismerned kell alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismereteket és azok megfelelő használatát az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

Tanulási célok

A cél, hogy megismerd a mondatrészek fogalmát, felismerd fajtáit, és tisztában legyél helyes használatukkal.

Narráció szövege

Figyeld meg ezt az épületet! Sok részből épül fel, akárcsak a mondatok. A mondat részei az alany, állítmány, tárgy, határozó és jelző. Az alany és az állítmány a mondat fő logikai, jelentéstani és nyelvtani alkotóelemei, amelyeket számban és személyben mindig egyeztetned kell! Az egyeztetés lehet értelmi vagy alaki. Az értelmi egyeztetésnél az állítmányt a jelentéshez igazítod. Például: Az Egyesült Államok elnökválasztásra készül. Ebben a mondatban az Egyesült Államok, mint egy egység készül valamire, ezért az állítmányt egyes számban használod. Más a helyzet a következő mondatban: A gyerekek tanulnak. Itt az állítmányt alakilag egyezteted, ezért többes számba teszed. Nehézséget okozhat a halmozott alanyok egyeztetése. Például: Sok lapát, ásó, kapa van a farmon. Ebben a mondatban hiába sorolod fel a szerszámokat, a sok számnév miatt egyes számban állnak, így az állítmány is. Itt az alanyok élettelenek, ezért alakilag egyezteted. Zoli és Pál megebédelt/megebédeltek. Mindkét mondat helyes. Itt az alanyok élők, ezért dönthetsz az alaki vagy értelmi egyeztetés mellett. Nézzünk egy példát! Egy cápa megharapta egy 16 éves szörföző mindkét lábát a Hawaii-szigeteknél. Először megállapítod, hogy megharapta. Ez az állítmány. Ezután a cápáról állapítod meg, hogy harapott, tehát ő az alany.
Az állítmányra a Mit állítok? kérdést alkalmazod, az alany kérdésébe pedig már beilleszted a beazonosított állítmányt. Például: Mi harapta meg?
Az állítmánynak három fajtája van: az igei, a névszói és az névszói-igei állítmány. Az igei állítmány cselekvést, létezést, történést fejez ki. Nézzünk egy példát! Bence sportol. Mit állítunk? – azt, hogy sportol (ez lesz az állítmány), ki sportol? – Bence (ez lesz az alany). Mivel az állítmány szófaja ige, ezért ezt igei állítmánynak nevezzük. Az alanyról azonban nemcsak igével állapíthatunk meg valamit, hanem névszókkal is, azaz főnévvel, melléknévvel, számnévvel és névmással. Ebben az esetben az állítmány minősítést, azonosítást fejez ki. Figyeld meg a következő mondatot! Gréti szorgalmas. A mit állítok? a kérdésre a válasz az, hogy szorgalmas. Így ebben a mondatban az állítmány szófaja melléknév. Az ilyen típusú állítmányt névszói állítmánynak nevezzük. A névszói állítmány azonban csak kijelentő módú, jelen idejű lehet, egyes szám, illetve többes szám harmadik személyű alanyt tud kifejezni. Mi történik akkor, ha megváltozik az igemód, az igeidő, vagy a szám/személy? Ebben az esetben egy segédige kapcsolódik a névszói állítmányhoz. Ezt a jelenséget figyelheted meg a következő példákban. Én szorgalmas vagyok. Gréti szorgalmas volt. Gréti szorgalmas lenne. A mit állítok kérdésre a helyes válasz az, hogy szorgalmas vagyok, a 2. mondatban az, hogy szorgalmas volt, és a harmadikban pedig a szorgalmas lenne. Az állítmánynak ezt a fajtáját névszói-igei állítmánynak nevezzük.
Emlékszel még a szörfösre? Ki harapta meg? A cápa. Ő volt az, akiről az állították, hogy megharapott egy szörfözőt. Ez az alany, amire az állítást vonatkoztatod. Figyeld meg, hogy a következő mondatokban kire vonatkozik az állítás! A kosárlabda-mérkőzések izgalmasak. Ebben a mondatban a mik izgalmasak kérdés a kosárlabda-mérkőzésekre vonatkozik. Tehát megnevezed és tudod, ki végzi a cselekvést, vagyis ez egy határozott alany. Viszont amikor nem tudod megnevezni a cselekvést végző személyt, akkor határozatlan alanyról beszélünk. Például: Valaki kopog. A mindenki szereti a nyarat mondatban nem tudni kire vonatkozik pontosan az állítás, így ezt általános alanynak nevezzük, amellyel bárkit jelölhetsz. Tehát az alany lehet határozott, határozatlan és általános.
Fontos még megemlíteni, hogy az alany alárendeltje az állítmánynak. Ezt háromféleképpen tudod bizonyítani. Első a rákérdezés próbája. A szomszéd kutyája ugat. Mit állítok? Ugat. Az állítmányra mindig ezt a kérdést alkalmazod, míg az összes többi mondatrészre egy kérdőszóval és egy már beazonosított mondatrésszel kérdezel. Második bizonyíték a kihagyhatóság. A kutya ugat. Ebből a mondatból az állítmányt nem hagyhatod ki, az alanyt viszont igen, hiszen az állítmányi személyrag utal rá. Azt mindenképp meg lehet állapítani, hogy a cselekvés elvégzője egyes szám harmadik személyű, pusztán az alany segítségével azonban nem beazonosítható a cselekvés. Harmadik bizonyíték a tagmondattal való kifejthetőség. Az állítmány az egyetlen mondatrész, amit nem lehet tagmondattal kifejteni. Például: Panna nagyon kedves. Panna, aki a szomszédban lakik, nagyon kedves.
Említést érdemelnek az úgynevezett alanytalan, személytelen mondatok. Például: Havazik. Esik. Itt fölösleges kitenni az alanyt vagy nem is lehetséges.
Ne feledd! Amiről valamit megállapítasz az lesz az alany, amit megállapítasz, az pedig az állítmány.

Ajánlott irodalom

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision