A sportban leggyakrabban előforduló egészségkárosodások és kezelésük

Edzés, versenyzés közben gyakran előfordulhatnak különböző egészségkárosodások. Ezek veszélye mindig fennáll, de kellő odafigyeléssel gyakoriságuk és súlyosságuk csökkenthető. A sportban előforduló egészségkárosodások között megkülönböztetünk sportsérüléseket, sportártalmakat és sportelváltozásokat. Ezek lehetnek általánosan, bármilyen sportágban előfordulók, mint például egy kéztörés. Vagy lehetnek specifikus, egy adott sportágra jellemző sérülések, mint például a labdarúgók bokaszalag-szakadása.
A sportelváltozás nem jár egészségkárosodással. A rendszer edzés hatására kialakuló anatómiai rendellenességek tartoznak ide. Például a tornászok tenyerén lévő bőrkeményedés vagy a birkózók „karfiolfüle”.
A sportsérülés hirtelen kialakuló egészségkárosodás. Hatását azonnal vagy rövid időn belül észleli a sportoló. A sérülést és az azt kiváltó tényezőt egyértelműen fel lehet ismerni. Ilyen például, amikor a kézilabdázónak egy hirtelen irányváltoztatás során „letapad a lába”, és elszakadnak a térdszalagjai. Ide tarozik a csontrendszer sérülései közül a repedés vagy a törés. A törés lehet nyílt vagy fedett, és azonnali orvosi ellátást, valamint rögzítést igényel. Törésnél általában gipszet helyeznek a sérült végtagra, aminek viselési időtartama változó lehet. Az ízületi rendszer legsérülékenyebb részei a szalagok, ezek viszonylag nehezen gyógyulnak. Edzésen, versenyen előfordulhat az ízületi szalagok húzódása, részleges vagy teljes szakadása. A sérülés súlyosságától függően azonnali rögzítésre és akár műtéti beavatkozásra is szükség lehet. Az izom sérülései közül a húzódás a leggyakoribb. A húzódás során ún. mikroszakadások jönnek létre az izomban, ezek érzetre az izomlázra emlékeztetnek. Nagyobb húzódások akár részleges izomszakadást is jelenthetnek. Ezeket általában az izomzat túlterhelése vagy a bemelegítés elhanyagolása okozhatja. Húzódás után pihentetni, kímélni kell a sérült izmot, ami akár hetekig is eltarthat.
A fedett, fájdalommal, duzzanattal járó sérülések egyik legelfogadottabb otthoni gyógymódja a RICE (rájsz) módszer. Ez egy angol szavakból álló rövidítés. Az „R”, azaz rest (reszt), pihentetést jelent. Az „I” betű az ice (ájsz) szó rövidítése, ami a jegelésre utal. A jegelés összehúzza a sérülés környéki ereket, így csökkenti a duzzanatot. Ezen kívül gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása is van. Jegelésnél oda kell figyelni, hogy a jeget nem szabad közvetlenül a bőrre tenni, mert égési sérülést okozhat. A túl sokáig tartó jegelés pedig az ízület megfázását okozhatja. A „C” betű utal a compression (kompressön), azaz a nyomásra, a nyomókötés, fásli felhelyezésére. A sérült részre gyakorolt nyomás szintén csökkenti a duzzanatot. Az „E”, mint elevation (elevésön), a felpolcolásra utal. A sérült végtagot érdemes felemelni, mert ez segíti a vérkeringést és a gyógyulást.
A sportártalom lassan, hónapok, vagy akár évek alatt alakul ki. Ezért az okát nem lehet pontosan meghatározni, csak következtetni lehet rá. Az évek során a folyamatos terhelés közben fokozatosan alakul ki. Előfordulhat az is, hogy egy felnőtt korban jelentkező térd- vagy derékfájdalom oka a gyermekkori sportra vezethető vissza. Sportártalom például a kenusok ferde gerince, ami az aszimmetrikus terheléstől alakul ki. A bemelegítés rendszeres elhanyagolása porckopáshoz vezet. Ez egy visszafordíthatatlan folyamat, és az ízületben igen erős fájdalomérzettel járhat. A porckopás esetében a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni. Sportártalomnak tekinthető még a lábszár területén előforduló csonthártyagyulladás és fáradásos törés is. Mindkettőt az alsó végtag helytelen vagy túlzott terhelése okozza.
A sportsérülések és sportártalmak előfordulását az élsportban nehéz teljesen elkerülni. Viszont az edző gondos edzéstervezéssel, rendszeres bemelegítéssel és a környezeti tényezők figyelembevételével csökkentheti ezek kialakulásának kockázatát. Az edzőnek kötelessége és feladata óvni sportolója egészségét!