Mozgástanulás fejben, azaz a mentáltréning

Valószínűleg minden sportoló számára egyértelmű, hogy a jó teljesítmény egyik alapja a mozgás megfelelő időben történő, pontos végrehajtása. Versenyszituációban azonban ez nem könnyű. Gondolj csak bele! Egy teniszező például hiába tudja, hogy miként kell adogatni, mégis üt kettős hibát, vagy a kosárlabda-játékos is kihagyja a büntetődobást. A hibák előfordulását persze a koncentráció és az érzelmek jelentősen befolyásolják. Ettől függetlenül nagyon fontos a jó mozgássor minél pontosabb és minél stabilabb elsajátítása. A pszichológia ugyanis azt mondja, hogy egy teljesítményhelyzetben annál kevesebb hibát fogunk véteni, minél mélyebben sajátítottuk el az adott anyagot. Egy stresszes, teljesítménykényszeres helyzetben főleg az automatizmusaink fognak működni. Ilyen esetben az a szerencsés, ha a mozgássor pontos és hibátlan.
A mentáltréning, azaz mentális edzés a sportpszichológiában nagyon gyakran használt képi technika, mely épp a fent leírtakban segíthet neked. A mentális edzés segítségével könnyebben tudsz megtanulni egy új mozgást, majd jól be is tudod gyakorolni azt. Ha van egy korábbi hibás technikád, akkor annak a kijavításánál is használhatod.
A mentáltréning alapja a relaxáció és a képzeleti képeink. A képzeleti képeink tartalmát a mozgássorról alkotott emlékképeink adják. Ez azt jelenti tehát, hogy a saját mozgásunkról lévő tudásunkat használjuk. Először érdemes egy olyan mozgást választani, amely kötött mozgássorú és viszonylag állandó körülmények között kell végrehajtani. A szertorna vagy a jégtánc például olyan sportágak, ahol állandó körülmények között kell egy előre begyakorolt mozgássort végigcsinálni. A kosárlabda vagy a tenisz olyan sportágak, ahol változó körülmények között, interakcióban kell teljesíteni, ráadásul az alapvető mozgássorok állandó kombinációját használva. Ezeknél a sportágaknál is találunk azonban olyan helyzeteket, ahol kevesebb a zavaró körülmény. Ilyen például a büntetődobás vagy az adogatás.
Legelőször a választott mozgássor minél részletesebb és pontosabb leírása a feladat. Ha ez megvan, akkor lehet relaxált állapotban egymás után többször is lejátszani az elképzelt mozgást. A fejben való edzés jó lehetőséget biztosít arra, hogy lelassítsd, megállítsd vagy akár újrakezd a gyakorlatot. Gyakorlás közben lehet, hogy kívülről látod majd magadat, de az is lehet, hogy belülről éled át, ahogy a mozgást végzed. Arra is van lehetőséged, hogy több oldalról is megnézd vagy leellenőrizd a mozgást. A relaxált állapot segít elmélyíteni a tudásodat.
Egy búvár a következőképpen mesél a mentális edzésről:
„Minden este, mielőtt lefeküdtem aludni, megcsináltam a merüléseket. Tíz merülést. Azzal kezdtem, ami az első szám volt a versenyen, és mindent pontosan ugyanúgy csináltam, mint a versenyen. Láttam magamat a fedélzeten búvárruhában, minden ugyanolyan volt. Ha a merülésben volt valami hiba, akkor elölről kezdtem az egészet. Legalább egy órába telt, mire az összes merülésemet tökéletesen megcsináltam. Az az igazság, hogy néha jobb volt, mint egy edzés.”
Segíti a technika használatát, ha már korábban láttuk magunkat videón. Miért nem ugyanaz, ha videón nézzük meg sokszor a tökéletes mozgást? Amikor mozogsz, a központi idegrendszered küldi az információt a vázizmaidhoz arról, hogy mit kell csinálniuk. Ha fel kell emelned a lábad, akkor az edzésen ez meg is történik. Mentális edzés közben nem emelkedik ugyan meg a lábad, de az információküldés ugyanazon az úton történik. Minél többször ismétled meg ezt az utat, annál stabilabbá válik a kapcsolat. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy amikor ténylegesen végre kell hajtanod a mozgást, addigra már „csak” egy jól bejáratott utat kell aktivizálnod, így csökken a hibázás valószínűsége. A mentális edzés nemcsak azt a mozgást pontosítja, amit gyakorlunk, hanem fejleszti a koncentrációt is, közvetve pedig pozitívan befolyásolja az önbizalmat.