Az uniós polgárságból fakadó jogok

Az 1992-ban elfogadott Maastrichti Szerződés tartalmazza az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok felsorolását. Azt azonban fontos tudnod, hogy az uniós polgárság nem helyettesíti és nem váltja ki a nemzeti állampolgárságot. Ha elérted, eléred a nagykorúság határát, mindkettővel rendelkezel majd.
A politikai jogok közé tartozik, hogy az európai parlamenti választások során minden uniós polgárt megillet az aktív és a passzív választójog, azaz mindenki választó és választható is lehet. Ez természetesen csak akkor igaz, ha az illető eléri a választójog gyakorlásához előírt korhatárt és teljesíti a jelölési feltételeket. A választójogot az Unió területén bárhol gyakorolhatják az ott állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok. Ez logikusan következik egy másik alapjogból, az Unión belüli szabad mozgás és letelepedés jogából. E jog azt jelenti, hogy az uniós polgárok családtagjaikkal együtt egy másik tagállamban tartózkodhatnak, tevékenykedhetnek, akár gazdaságilag aktív, akár inaktív szereplőként. A szabad mozgásból következik az is, hogy minden uniós polgár, nemzetiségétől függetlenül, az Unió területén belül bárhol kereshet munkát. A be- és kiutazás joga előírja, hogy az Unión belüli utazáskor személyi igazolvány vagy útlevél szükséges az azonosításhoz. A tartózkodás joga háromféle időtartamot különböztet meg. A három hónapot meg nem haladó időtartamra elegendő a személyi igazolvány vagy útlevél megléte, akár munkavállalóként, akár diákként tartózkodik valaki egy másik uniós országban. Három hónapot meghaladó tartózkodás esetén munkaviszonyt vagy diákként oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyt kell igazolni. Ezek hiányában bizonyítani kell, hogy az adott személy rendelkezik a kinntartózkodás fedezésére elegendő forrással és egészségbiztosítással. A harmadik eset a huzamos tartózkodási jog. Ezt akkor szerzi meg valaki, ha a folyamatos és jogszerű kinntartózkodás meghaladja az öt évet.
Minden uniós polgárt megilletnek az alapvető emberi jogok, és tilos az állampolgárság szerinti diszkrimináció. Minden uniós állampolgárnak joga van a 23 hivatalos nyelv egyikén petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez. A formailag megfelelő beadvány tartalmát az úgynevezett petíciós bizottság vizsgálja. Két szempontot értékelnek. Az egyik, hogy az észrevételezett dolog valóban az Unió tevékenységi körébe tartozik-e, a másik pedig, hogy közvetlenül érinti-e a benyújtót. Ilyen eset lehet például, ha egy tagállam valamelyik irányelvet rosszul ülteti át saját gyakorlatába. Az európai polgárok uniós intézményekkel szembeni jogai és a jogorvoslati eszközök közül a legfontosabb az uniós dokumentumokhoz való szabad hozzáférés, az uniós intézmények megkeresési joga és a panasztétel az Európai Ombudsmannál. Az állampolgárok érdekeit védi a megfelelő ügyintézéshez való jog, amelyet a helyes hivatali magatartás európai kódexe szabályoz.
Hasznodra lehet, ha tudod, magyar állampolgárként bármilyen uniós állam diplomáciai képviseletéhez fordulhatsz, ha az adott államban nincs magyar diplomáciai képviselet. A védelem, illetve segítségnyújtás halál, súlyos baleset, betegség mellett igénybe vehető akkor is, ha valaki erőszakos bűncselekmény áldozata lesz vagy a helyi hatóságok valamiért őrizetbe akarják venni. A segítség lehet jogi természetű, például jogsegély nyújtása vagy ideiglenes úti okmány kiállítása, de akár a hazatelepítésre is sor kerülhet. Ha mindennek anyagi vonzata is van, akkor tudnod kell, hogy csak abban az esetben kaphatsz pénzsegélyt vagy fizetik ki a költségeket, ha ehhez az állampolgárság szerinti tagállam – a te esetedben Magyarország – hozzájárult. Emellett a bajba került uniós polgárnak nyilatkoznia kell arról, hogy az igényelt összeget vagy a felmerült költségek teljes összegét kifizeti.
E jog fontosságát nem szabad alábecsülni, hiszen a világ államai közül csak három olyan van, ahol az összes uniós államnak van képviselete. Ezek az Orosz Föderáció, a Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok. 107 olyan ország van, ahol maximum 10 tagállam tart fenn képviseletet.