A gyógytestnevelés

A gyógytestnevelés helye az iskolában – miért olyan fontos?
Talán neked is volt, vagy éppen van is olyan osztálytársad, aki nem, vagy csak bizonyos feltételekkel tud részt venni az iskolai testnevelésórákon. Sokan biztosan irigykednek rá: „A felmentett megúszta a tesiórát, nem kell coopert [kupert] futnia!” Azonban biztosak lehetünk benne, hogy ez kiváltság? És abban, hogy az probléma, esetleg ciki, ha valaki a normál testnevelésóra helyett gyógytestnevelés-órára jár?
Az első kérdésre a válasz talán az lehetne, hogy a gyógytestnevelés nem egy kiváltság, hanem lehetőség a fizikai értelemben vett teljes és problémamentes élet megéléséhez. A második kérdésre pedig még egyszerűbb a válasz: egyáltalán nem! A gyógytestnevelés a szakirodalom szerint „egy olyan oktatási-nevelési folyamat, amely a betegségek megelőzésében és gyógyításában fejti ki hatását”. Gyógytestnevelésre azok a tanulók járnak, akiknek az egészségi állapota valamilyen veleszületett vagy szerzett betegség, elváltozás miatt károsodott.
Milyen betegségek vagy elváltozások lehetnek ezek? A gyógytestnevelésre járókat két nagy csoportra lehet osztani: Az 1. csoportba azok tartoznak, akiknek a problémája a tartó és mozgató szervrendszer elváltozásaira vezethető vissza, vagyis a csontok, ízületek, izmok érintettsége jelentkezik náluk. Ilyen betegségek például: a gerincferdülés, a csípőficam, a lábboltozat-süllyedés, avagy lúdtalp. A 2. csoportba a belgyógyászati és egyéb betegségek tartoznak. Leggyakrabban a keringési és légzőrendszer zavarai miatt kell egyes tanulóknak gyógytestnevelésre járniuk, de az elhízás (más néven obesitas), a cukorbetegség és a magas vérnyomás okán is kényszerülhet arra az iskola, hogy gyógytestnevelésre utalja diákját.
Sajnos az a mozgásszegény életmód, amelyben mindennapjainkat éljük, sokat ront a helyzeten. A fiatalok többségének már nem jelent akkora örömöt és izgalmat a mozgás, több időt töltenek a TV, számítógép, videojáték, okostelefon előtt, pedig az emberi test nem az ülő, hanem a vadászó életmódra alakult ki. Ezért az iskolai szűrővizsgálatok alkalmával ma egyre több gerinc- és ízületi problémát, túlsúlyos gyermeket talál a gyermekorvos. A gyógytestnevelésnek vannak fokozatai, attól függően, hogy a betegség vagy az elváltozás mennyire súlyos, visszafordítható-e még a károsodási folyamat, vagy sem. Ezek alapján 4 kategória ismert: I. Könnyített testnevelés II/A. A gyógytestnevelés mellett részt vehet normál testnevelésórán is II/B. Csak gyógytestnevelés-órán vehet részt III. Felmentett, akinek egészségügyi intézményben megtartott gyógytornára kell járnia
A gyógytestnevelés-órák alkalmával a tanár célja az, hogy a tanuló egészségét helyreállítsa vagy megerősítse, és hogy megszerettesse vele a testmozgást, a sportot azáltal, hogy olyan mozgásformákat és sportágakat ajánl neki, amit ő is bátran űzhet. Ehhez lényegében a testnevelésóra során is alkalmazott mozgásos feladatokat használja fel, azzal a nagyon fontos kritériummal, hogy olyan feladatot nem végeztethet a tanulóval, ami árthat az egészségének. Hogyan kell ezt értelmezni? Abban az esetben például, amikor a diáknak úgynevezett domború háta van, azaz görnyedt, púpos a testtartása, nem ajánlott gurulóátfordulásokat (hétköznapi nevén bukfenceket) végeztetni, mert az nem hogy segít, hanem ront a problémáján, tovább fokozza a háti domborulatot, és a mellizmok még inkább megrövidülnek általa.
Reméljük sikerült megérteni a gyógytestnevelés lényegét és fontosságát. Sok diák számára csakis ez jelentheti a biztonságos mozgás lehetőségét.