Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Már az ókorban az állam klasszikus funkciói közé tartozott bizonyos gazdasági feladatok ellátása, például a működést biztosító adók beszedése. A kora újkortól kezdődően az állam gazdasági szerepvállalása egyre kiterjedtebb. Ez a tendencia folytatódott a modern korban is. A mai államok úgynevezett vegyes gazdaságként működnek. Ezekben a gazdasági kapcsolatok legfőbb szervező ereje a piac, de ezzel párhuzamosan az állam is részt vesz a nemzetgazdaság életében. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a modern állam korlátozza, korrigálja, szükség esetén helyettesíti a piaci működést. Az állami beavatkozás elsődleges célja a stabilitás és a hatékonyság. Az állam azonban beavatkozhat a társadalmi igazságosság és méltányosság biztosításának szándékával is.
Ebben a tananyagban a modern állam alapvető gazdasági funkcióit ismerheted meg. Az első az intézményi és jogi feltételek megteremtése. A gazdasági törvénykezés során az állam biztosítja a gazdasági működés törvényes kereteit, megteremti azokat a feltételeket, amelyek között a piacgazdaság szereplői, a vállalkozások a tevékenységüket végezhetik. Mindhárom hatalmi ág szerepet kap ebben. Például a kormány által előkészített és a parlamentben elfogadott jogszabályok határozzák meg a munkaadók és munkavállalók jogait, kötelességeit, s ha valaki ezeket megszegi, akkor a bíróságok hoznak az ügyben ítéletet. A gazdaság zavartalan működését garantálják még egyéb intézmények is – például a versenyhivatal vagy a bankfelügyelet.
A második az allokációs funkció, amelyet a piac működésében megfigyelhető problémák kiküszöbölésére vagy csökkentésére működtetnek. A piac szabad működését korlátozza például a vállalatok közötti kartellezés. Ide tartoznak azok a kormányzati tevékenységek, amelyek segítségével az állam képes az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolni. Az állam például korlátozza a monopóliumokat, vagy utak építtetésével közjavakat állít elő.
A harmadik funkció az újraelosztás. A jövedelem-újraelosztás elsősorban az adók beszedésén és a transzferek kifizetésén keresztül valósul meg. A piacgazdaságban funkcionális jövedelemelosztás jellemző, ami azonban jelentős különbséget eredményez az egyének jövedelmei között. A különbségből adódó feszültséget próbálja tehát az állam az újraelosztáson keresztül csökkenteni. Ennek jegyében támogatja például segélyprogramokkal a szegényeket. Egyes gazdasági elméletek azért támogatják az újraelosztást, mert ezzel az állam a keresletet is növelheti, ami a gazdaság teljesítményének javulásához vezet.
Negyedikként a stabilizációs funkciót kell említenünk, amely elsősorban a kereslet és a kínálat szabályozásán keresztül érvényesül. Általában a munkanélküliség és az infláció megfelelő kezelésére, a költségvetés egyensúlyának vagy a külgazdasági egyensúlynak a megteremtésére irányul. Van olyan közgazdasági szemlélet, amely szerint az állam legfeljebb az árstabilitás érdekében avatkozhat be, míg mások szerint rendszeresen szükség van a kormány aktív gazdasági szerepvállalására. Az ilyen beavatkozás ugyanis jelentős politikai hatásokkal is jár.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret, jelenismeret, Pedellus Tankönyvkiadó, 2006
Dr. Borgula Ilona–Horváth István–Krajcsóné Kraszkó Ilona: Gazdasági alapismeretek, Műszaki Kiadó, 2009
Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan. Mikroökonómia, Műszaki Kiadó, 2010
Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan. Makroökonómia, Műszaki Kiadó, 2010
Stephen D. Williamson: Makroökonómia, Osiris Kiadó, 2009
Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon, Osiris Kiadó, 2008