Tanulási célok
Narráció szövege
Fiam! Ma igazán gyorsnak kell lenned! Ha elhangzik ez a mondat egy edző szájából, hirtelen számtalan sportág, szituáció villan fel előttünk. Ahol számít a kondíció, ott a gyorsaság valamilyen módon megjelenik.
Vannak sportágak, amikben jellemzően egyik vagy másik gyorsasági forma érvényesül. Olyanok is, amikben kevert formában vannak jelen, sőt olyanok is, amikben az összes összetevő egyszerre jelen van! A gyorsasági megnyilvánulások elemi formái viszonylag függetlenek egymástól. Hívjunk segítségül ilyen jellegzetes jegyeket felvonultató sportágakat a könnyebb eligazodás érdekében!
Első kiemelt sportágunk a vívás. Bármelyik szakágra esik a választás, az eredményességet döntően befolyásoló pillanat szó szerint csak egy pillanat! Sok minden történik igen rövid időn belül. A gyors reagálás az ellenfél mozdulatára alapvetően a reakciógyorsaságtól függ! A reakciógyorsaság a gyakorlatban a gyorsaság egy másik megjelenési formájával együtt tud érvényesülni, jelen esetben a mozdulatgyorsasággal. A reakcióidő nincs szoros kapcsolatban az egész mozgás vagy a mozgásrészek sebességével, ezért nem állíthatjuk, hogy ha egy ember jó reakcióidővel rendelkezik, akkor biztosan jó vívó is lesz.
Az említett mozdulatgyorsaság olyan sportágak elengedhetetlen része, amik jellemzően aciklikus mozgásokat tartalmaznak. Ez a példánk is lehetne a vívás, de találjunk inkább olyat, ahol egy mozdulat gyors végrehajtása kiemelten fontos szerepet kap! Az atlétika dobószámai megfelelőnek tűnnek, mivel ott nem szükséges az előbb említett gyors reflex egy nagy dobáshoz. Egy diszkoszvető vagy gerelyhajító mozdulatsor legfontosabb része, hogy egy ellenállást, jelen esetben egy sportszert, a rendelkezésre álló időn belül a lehető legnagyobb sebességre gyorsítson. A gyorsasági erő mint kevert képesség döntő jelentőségű az aciklikus sportágaknál.
A gyorsasági állóképesség a ciklikus sportágak sajátossága. Az egyszerűség kedvéért lehet ez a kerékpár valamelyik sprint száma, de az atlétika rövid távú számai is jól szemléltetik a gyorsaság ilyen megjelenési formáját. Itt döntően a gyorsasági állóképesség lesz a kevert kondicionális képességforma.
Egy igen lényeges gyorsasági megjelenési forma a végére maradt. A sportjátékok, labdás csapatsportok mozgásanyagai szinte az összes gyorsasági képességet egyszerre tartalmazzák. Az összetett mozgássorok ciklikus és aciklikus mozgáselemeket egyaránt tartalmaznak. Kell a gyorserő, a robbanékonyság! Gyorsasági állóképességgel válik lehetővé a rövid sprint a pályán. A gyorserő és az állóképesség a mérkőzések intenzív védekező mozgását támogatja! Az eddig nem említett döntésgyorsaság egy adott játékhelyzet, szituáció gyors felismerését, elemzését és cselekvési terv létrehozását jelenti. Természetesen nem csak a labdajátékok sajátossága ez. A gyors helyzetfelismerés számtalan sportágban előnyt jelent!
Végül álljon itt néhány, gyorsasági szempontból kevésbé egyértelmű sportág az ellenpróba kedvéért! Harmadik helyezett: forma 1, második helyezett: snooker, első helyezett: curling!
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Dr. Nádori László: Edzéselmélet és módszertana, Magyar Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézet, Budapest, 1976
Eckschmiedt Sándor: Általános erőfejlesztés, betekintés a testépítésbe, TF jegyzet, Budapest, 2006
Dubecz J. (2009) Általános edzéselmélet és módszertan − Jegyzet a középfokú edzőképzés részére, Rectus Kft., Budapest, 2009
Széchenyi József: Stretching, Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1992